Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Keresés a honlapon



Üzenőfal


Név:

Üzenet:





Folytatódik az Állok Istenért,Egyházért,Hazáért"Mindszenty bíboros, Esztergom érseke ,a magyar egyház prímása a dokumentumok és visszaemlékezések tükrében.c. könyv a második fejezettel.




AZ ÜLDÖZÖTTEK VÉDELMÉBEN

A kitelepítésekről

Szlovákiai magyarok kitelepítései

A második világháború után létrejött államhatárok csak a Felvidéken hatszázötvenezer magyart választottak el az anyaországtól. Az új hatalom megfosztotta őket a magyar állampolgárságuktól, bezárták a magyar elemi iskolákat, megtiltották a magyar nyelv használatát, majd közmunkatörvény címén deportálták a csehországi Szudéta vidékre, ahonnan előzőleg a szudéta—németeket kitelepítették Németországba.

Az 1947—ben kiadott" A szlovákiai magyarok deportálása "című könyvben ezt írják:
"A Hivatal (Szlovák Telepítésügyi Hivatal) 1946. nov. 4—en 12.771—1—1946 szám alatt bizalmas rendelkezést adott ki ,,szlovákiai magyarok átcsoportosításáról", áttelepitéséről jelenlegi lakóhelyükről Csehország területére. A deportálásra a szlovák hatóságok az 1945ben megjelent 88-as számú elnöki dekrétumot használták fel ürügyül, amely közmunkák végzésére vonatkozik.
Az ünnepi székfoglalását követően az új hercegprímás, keresztény főpásztorhoz méltón az üldözöttek védelmére kelt. A védtelenné vált felvidéki magyarság egyetlen szószólója a világ közvéleménye előtt Mindszenty József bíboros, hercegprímás volt.
A hiteles adatforrásokat a népen segíteni kívánó felvidéki pap- ságtól kapta. A csehszlovák kormány később bíróság elé állította az adatszolgáltatással megvádolt papokat.
1949. december 31—én 25 vádlott állt a pozsonyi bíróság előtt. Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában című 1992—ben kiadott könyvében részletesen ír erről.

Mindszenty József már 1945. október 15—én kiadott kör- levelében, mint esztergomi érsek tiltakozott a szlovákiai magyarok üldözése ellen. Majd 1945. október 17—én a magyarországi svábok kitelepítése ellen szólt püspökkari körlevélben.
Mivel édesapám Muzslán született, a helyi sajtó, a Szabad Esztergom szerkesztőjeként, rendszeresen beszámolt a határon túl élő magyarok sorsáról.
Néhány cím a lapból:
1945. november 11.:
,,Magyarok üldözése Szlovákiában. Nyílt segélykiáltás. Szlovákiában állandó rettegésben él a magyar lakosság.

Rettegve hajtják álomra a fejüket, mert nem tudják azt, hogy melyik percben zavarják fel és hurcolják el őket...A hitleri Németország fasiszta módszereivel üldözik a magyarokat."

1945. december 1. Az egy oldalas vezércikk címe: ,,Hogyan deportálják Csehszlovákiában a magyarokat. A magyarok tömege menekül át a borzalmak elől."

December 8-án pedig beszámolót tár a Szabad Esztergom az olvasói elé ,,Csehszlovákiából menekült magyarok megrázó val- lomása" címmel.
Igy például Pathó Géza muzslai lakos mosóteknőn menekült át a Dunán, miután szemtanúja volt, hogy a tiltakozó embereket összekötözve dobták fel az autóra.
Vagy Sárai Boldizsárné köbölkuti lakos mondja el:
" Bagala Gizella négy napos gyermekágyas volt, és a szlovák katonak kirántották az ágybol majd elszállították. Az asszony megőrült."

Ezen a hely/eten valamit segített, hogy , a magyar kormány l946 február 27—én megkötötte a lakosságcsere egyezményt.
Ezen egyezmény keretében a Magyarorszagon lakó szlovákok önként költözhettek Csehszlovákiába.
A Szabad Esztergom 1946. június 16-i számában így ír erről.

,,A csehszlovák—magyar lakosságcsere kereteben megkezdődött az önként jelentkezett szlovákok áttelepítése Szlovákiába. Június 13— án az áttelepülők minden ingóságukat magukkal vihettek, még az állatállományukat is."

Ez azért más volt, mint mosóteknőn menekülés a Dunán át.
Dr. Kalicza Gézáné esztergomi lakos, Komáromban élt férjével és két gyermekével. Őt 1947—ben telepítették át a hatóságok a csehszlovák Komáromból magyar területre. Kitelepítéséről így emlékezett:
,,Éjjel jöttek kilencen, annyit vihettem magammal, ami a két táskába belefért. Magamhoz vettem gyermekeimet, a kicsi még karonülő volt, a nagyobbik mellettem jött. És a házunkból el kellett jönnünk. Átkísértek a hídon a magyar részre és ott hagytak." E kitelepítés után Esztergomban telepedtek le.
A lakosságcsere egyezmény során azonban jóval kevesebb szlovák települt át Magyarországról, mint amennyi magyart a csehszlovák hatóságok szerettek volna áttelepíteni, így újból megindult a magyarok üldözése Csehszlovákiában.
Havasy Gyula, az 1996-ban elhunyt volt nagysápi plébános, 1946-ban a csehszlovákiai Ekecs községben volt káplán. Elhatározta, hogy megszervezi a pasztorációt a Csehországba deportált katolikus magyarok között. Tervét valóra is valtotta, tevékenységéről beszámolt Mindszenty bíborosnak is, aki titkára útjan válaszolt neki.
A Csehszlovákiába telepitett magyarok között végzett levélpasztorációról jelent meg Havasy Gyula visszaemlékezése a Katolikus Magyarok Vasárnapja évkönyv, 1991.Youngstown,Ohio. "Levélpasztoráció a Csehországba deportált magyar munkáscsaládok között 1947-49. címmel.

Mindszenty bíboros 1946-ban beutazási engedélyt kért a csehszlovák kormánytól ,amit 1946 december 21-én meg is kapott azzal a megkötéssel, hogy tartja magát az út szigorúan egyházi jellegéhez.
Természetesen a szudéta németek helyére elhurcolt magyarokat nem engedték meglátogatni.
Mészáros Gyula Szentmihályfán volt káplán. A karlsbadi plébános hivására utazik a Szudéta-vidékre, hogy a deportált magyaroknak anyanyelvükön nyújtson vigaszt.(Hetényi Varga Károly: Papi sorsok...Abaliget,1992.176.p.)
Mindszenty József a Boldogasszony Év megnyitásán egy fiatal káplánról beszél (most már tudjuk, Mészáros Gyuláról):
”Június 27-én egy fiatal magyar káplán Karlsbadban a kapucinus templomban hirdetett magyar misét. Több mint 3000 magyar deportált jött össze a vidékről. Miséz a kis káplán, magyar híján cseh kántor kíséri a könnyekben áztatott magyar énekeket. P.u.9.(Pünkösd után 9.) Vasárnap van, arról szól a szentbeszéd: Jézus sír hazája, Jeruzsálem felett. Jézus és a magyarok könnyei összefolynak. Utolsó ének jön. A terv szerint az nem Mária-ének. De a deportáltak nem törődtek a tilalommal, kántorral, orgonával, 3000 ajak énekli Karlsbadban: Boldogasszony Anyánk, Régi nagy Pátrónánk, Ne feledkezzél el szegény magyarokról." (Mindszenty József:Hirdettem az Igét.Vál.szentbeszédek és körlevelek 1944-1975.Vaduz,Mindszenty Alapitvány, 1982. 157.p.)

Esztergom Parasztpárti képviselője, dr. Jócsik Lajosvolt az áttelepítési kormánybiztos.
1946. december 10—én az alábbi röplappal kerte a magyar népet az átmenekültek segitésére:

”Magyar áttelepítési Kormánybizottság Budapest, Paulay Ede u.52.Budapest,1946. december 10.
Szlovákiában kíméletlen magyarüldözés folyik. A Csallóköz es a Kisalföld magyar lakosságát a fasiszta időkre emlékeztető kegyetlenséggel, lezárt vagonokban deportálják a Szudéta-vidékre. A deportálás elől napokig bujkalnak az erdőben ,míg egy-egy ladikon fatörzsekből hevenyészett tutajon, sőt nem egy esetben mosóteknőn magyar területre tudnak menekülni. Az üldözöttekre kíméletlenül tüzelnek a csehszlovák rendőrök és katonák — a Duna magyar holttesteket hömpölyget. Akik megmenekülnek , azoknak sincs rendszerint egyebük ,mint a testükön levő repedt,szakadt ruha.
A magyar demokrácia becsületének kerdese is, hogyan fogadjuk 1946 karácsonya előtt a deportálás elől menekülő felvidéki magyarokat! Mert ezek a nincstelen emberek — a magyar sorközösség nevében most megkérdik: segítesz—e rajtunk? Válaszoljon erre ki—ki magyar szíve szerint! Igaz magyarnak csak akkor lesz békés, lelkiismeretturdalástól nem zavart szentestélye ,ha abból a kevésből, amije van, juttat azoknak akiknek immár semmijük sincsen. Kérjük adjatok hogy segíthessünk!

dr. Jócsik Lajos államtitkár áttelepítési kormám biztos (Széttöretett 70 éve /Trianon 1920.június 4./ Szerk. Sárándy György.(Bp.?) ComPrint Kft.1991. 106-107.p.)

A több ezer menekülő magyar számára a kormány nem igen tudott lakást, munkát, ruházatot és élelmet adni, a dr. Jócsik által kiadott felhívás ellenére sem.
Csak az egyház szeretetszolgálatára számíthattak.

Mindszenty bíboros 1947 február 5—en Vl. György angol királyhoz és Truman amerikai elnökhöz intézett táviratot.

,,Mély hódolattal, bizakodó esengéssel terjesztem elő a Csehszlovákia által a két évvel ezelőtt impériuma alá utalt közel 652000 magyarnak kegyetlenül borzalmas üldöztetését. Kollek— tíve, bírói ítélet nélkül megfosztottak mindenkit emberi jogától, minden vagyonától, anyanyelvű vallás — és kulturális szabadságától. Ezeket a jogokat a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szentnek és sérthetetlennek deklarálták és tekintélyükkel szavatolták. November 16 óta közmunka ürügyével, fegyveres hatalommal a csecsemőket, aggastyánokat, ágyban fekvő súlyos betegeket, szülő nőket, továbbá önálló kereskedőket 20400 holdas önálló kisgazdákat, főiskolát végzett felszentelt papokat az ezeréves szülőföldről 500-600 kilométer távolságra szállítják marhaszállító vagonokban béresszolgáknak. A betegek a csecsemők közül az úton a húszfokos hidegben sokan megfagynak, elpusztulnak. Az emberiesség nevében kérem, hogy amint az Egyház a két évvel ezelőtt lezajlott zsidódeportálás megakadályozásánál közreműködött, méltóztassék az Isten örök törvényeibe és az emberiességbe ütköző deportálás ellen tiltakozó szavát felemelni és százezrek égbekiáltó gyötrelmeit megszüntetni.
Mindszenty József sk.
bíbornok, Magyarország hercegprímása (Mindszenty József:Emlékirataim.4.kiad. Szent.Istv.T.1989.148.p.)


De a nemzetközi közvélemény elmarasztaló véleménye ellenére is folytak az erőszakos áttelepítések.

Apai nagyszüleim Muzslán éltek. Öket 1948. február 13—án telepítették ki. Leányváron kaptak egy házat, amelyben egy sváb család lakott — de őket Németországba kitelepítette a magyar kormány. Nagyanyám arra kérte fiát, hogy vegyenek máshol egy házat, mert ő nem tud olyan házban élni, amit mástól elvettek.

Nagyszüleim Muzsláről való kitelepítéséről találtam egy írást, melyet közreadok, példaképpen, hogy a szlovák és a magyar békében élt egymás mellet, de a törvény ezt nem engedte.

”Nyilatkozat

Alulírott Dóbiás józsef csehszlovákiai Muzsla község 299.hsz.alatti lakos ,helyettes komiszár büntetőjogi felelősségem tudatában az igazságnak megfelelően az alábbi nyilatkozatot teszem.
Zsitva István és neje volt Muzsla 300. hsz. alatti lakosok, mint udvarbeli szomszédom életkörülményeit jól ismerem. Fiuk, Muzslai Zsitva János 1945-ben jött el Muzsláról. Miután Eszter- gomban lapszerkesztő lett s mint ilyen a csehszlovákiai magyarok Csehországba történt felszállítása alkalmaval elitélőleg foglalkozott lapjában ezzel a kérdéssel, ezért szülei üldözésnek voltak kitéve.
A komolyabb meghurcoltatástól én, mint tekintellyel biró szlovák védtem meg őket.
1948. január havának végén Muzslai Zsitva János ingóságainak elszállítása végett szüleihez jött Muzslára. Nyolc napos ott tartózkodása alatt két alkalommal láttam amikor csendőrök elkísérték őt szülei lakásáról. Másodszori este történt elkísérése után nem láttam őt többé, de mint értesültem még azon éjjel eltávozott a községből. Eltávozása után a csendőrség összeszedte barátait, majd azok kihallgatása után a szülőkért is jöttek. Értesülésem szerint a szülőknek tudtára adták, hogy eltávolítják őket a községből. Ekkor nékem bizalmasan megmondták a csendőrök, hogy Zsitva Istvánék háza az enyém lehet, mert ki fogják őket utasítani az országból.
Mindez 1948. február első tíz napjában történt. Február 13—án láttam, amikor két csendőr jött értük és a legszükségesebb holmikat bepakoltatva Zsitva Istvánt és feleségét elkísérték.Még azon nap jött hozzám csendőr barátom, hogy elfoglalhatom Zsitva Istvánék házát, mert bár a laktanyától Zsitva István és neje megszöktek tőlük, de azok Muzslára úgy sem mernek már visszajönni.
A többit már csak Zsitva Istvánék mostani előadásából tudom. Eszerint azért szöktek meg egy óvatlan pillanatban a laktanyába bement csendőröktől, mert azt hitték, hogy Csehországba akarják őket szállítani, ők viszont inkább fiukhoz menekültek át Magyarországra.
Még annyit előadok, hogy Zsitva István házát én használom, amire ő most utólagosan engedélyt adott, a földjeit pedig Magyarországról áttelepült szlovákok vették birtokukba.

Ezen nyilatkozatomat Zsitva István kérelmére átkelésem al- kalmával az igazságnak megfelelően tettem.
Esztergom, 1948. március 20.
Dóbiás József

A magyarságot nem csak a kitelepítéssel járó sérelem érte. Az anyanyelvű oktatást is betiltották. A CSEMADOK párkányi alapszervezetének évkönyve a Párkányi Szemle szerk.:Himmler György. 1993.évi számában Csicsay Alajos: Oktatásügy Párkányban című tanulmányát közli.Ebben olvasható,hogy " 1945 őszétől 1950-ig csak szlovák nyelvű oktatás és óvodai nevelés folyt s városban.....Közismert, hogy Szlovákiában a II. világháború után csak 1949-ben nyilhattak meg magyar iskolák - Párkányban 1950.szeptember 1--jén."

Németek kitelepítése

De nem csak a Csehszlovákia területén élő magyarokat érte sérelem a kitelepítéssel,hanem a Szudéta vidéken élő németeket is kitelepítték Németországba.
A Magyarországon élő német nemzetiséget is kitelepítették.

,,1946 nyarán Vorosilov szorította rá Nagy Ferenc kormányát a magyarországi németek kitelepítésének megindítására. Szerencsére az amerikaiak — és ebben a magyar püspöki kar erélyes tiltakozásának is volt része — gazdasági nehézségekre hivatkozva, az általuk megszállt német zónába már néhány hónap után nem fogadtak be többé ujabb kitelepítetteket." (Mindszenty : Emlékirataim 149.p.)

A Szabad Esztergom 1947. június 29—i számában írta:
”A Sváb kitelepítéssel kapcsolatban az összeírás Esztergomban is folyamatban van. "
A Magyar Püspöki Kar 1947 október 2—án pásztorlevélben til- takozott a felvidéki magyarok és a magyarországi svábok kitelepítése ellen.

A magyarországi svábok kitelepítésének történelmi előzménye volt a Volksbund mozgalom, amely a Magyarországon élő német nemzetiségeket kívánta a hitleri eszme uszályába terelni, hordozójává tenni. De nem mindenki értett egyet ezzel az eszmével a hazánkban élő németek körében. A Volksbund mozgalom ellen hozta létre a magyarsághoz hű svábság a Hűséggel a hazáért mozgalmat.

Ebben a mozgalomban vállalt vezető szerepet a bonyhádi plébános Pór (Bauer) József is, 1919-ben Esztergom-Táborban gvermeknevelő intézetet szervezett, ahol a szülők és család nélkül maradt árvákat fogadta be.
Ebben az intézetben alkalmazta 1923-ban a kommunista Sugár Bélát, Bányai Kornélt, Féja Géza írót is nevelő—tanárként az _ egyházi elöljáróság nem kis megrökönyödésére.
De érdekes módon ebben a tantestületben a Világnézeti ellentétek dacára, az emberek nem azt keresték, ami elválasztja őket egymástól, hanem azt ami közös. A világnézeti káosz és torzsalkodás helyett kitűnő nevelési eredményeket tudtak felmutatni Esztergom—Táborban. Féja Géza Pór Józsefnek írt l964-es keltezésű levelében emlékezik erről a közös múltról:

Pór Józsefnek
apátplébános
Bonyhád
R.k. Plébánia
Budapest, 1964. okt. 14—én
Kedves Igazgató Úr
Levelét és a fényképet szívből köszönöm, igen jólesik, hogy a Kortársban közölt soraimmal örömet okoztam, és így hálaér- zetemből valamit törleszthettem. Mindazt, amit a ,,Kortársban" megírtam, néhány napja Esztergomban is elmondtam a Bányai Kornél emlékére rendezett estén. Nemrégiben fejeztem be új könyvemet, életregényem második kötetét, ebben részletesen megírom Esztergom tövében töltött éveimet, azt is, hogy az Igazgató Úr annak idején forradalmian merész elveket kezdett megvalósítani a gyermeknevelés terén, s éppen ezért mélységes emberségéért kellett távoznia az intézet éléről. Senki sem értette ezt azok közül, akiknek meg kellett volna érteniük. Nagy dolog volt az is, hogy a kommunista Sugár Bélát és Bányai Kornélt meg engem, aki 1923-ban a legrosszabb politikai minősítéssel jöttem Budapestről, szeretettel és emberséggel fogadott, s védett. Ezt soha sem lehet elfelejteni. Kornél már régen porlad. Sugár pár esztendeje ismeretlen okból öngyilkos lett. Esztergomban is alig találkoztam régi emberrel, csak volt növendékrkkel.Szeretettel emlegetik valamennyien.
Ha Bonyhád felé utazom, okvetlenül meglátogatom. Kivánok erőt és jó egészséget!,
Hálás szeretettel és őszinte tisztelettel köszöntöm igaz híve:
Féja Géza
(Hetényi Varga Károly:Akiket üldöztek az igazságért.Bp.Ecclesia,1985.331.p.)
(Bányai Kornél költő volt,1934-ben halt meg)

2 Pór józsef Féja Géza levelében is említett okból történő áthelyezés után végül Bonyhádra kap plébánosi kinevezést 1931- ben. Itt bekapcsolódik a Hűség a Hazához elnevezésű Volksbund— ellenes mozgalomba. A szervező tevékenység mellett gúnyverseket írt a Volksbundról. A Gestapo 1944. október 20—án letartóztatja.
Sopronban együtt raboskodik Mindszenty józsef veszprémi püspökkel. 1945. április 1-jén szabadul ki fogságából, és visszatér Bonyhádra. 1964. november 28-án halt meg Bonyhádon. Halála után mintegy félszáz kéziratban maradt Volksbund-ellenes verset találtak a hagyatékában. Pór (Bauer/ józsef emlékére közreadom a Hűség a Hazához mozgalom indulójának szövegét, amelyet ő írt, és Emele Károly zenésített meg.

Szavam német, de itt belül magyar hazámhoz hű vagyok,
Testvéri kézfogással így veletek jarok, magyarok.
Csak egy hazám van, s azt nagyon, szívem mélyén szeretem,
Támadja rabló, áruló, ellenük védelmezem.
Jó Istenem, édes Hazám, értetek dobban e kebel,
Júdáskéz, gúny, testvér—gőg tőletek nem választhat el.
/Ford. Krassói Ferenc/ (Hetényi: Akiket üldöztek az igazságért.Bp.Ecclesia.1985.366.p.)

Nagy Ferenc kormánya a kollektív bűnösség elve alapján, szovjet nyomásra megkezdte a magyarországi németek kitelepítését. Helyükbe a Csehszlovákiából kitelepített magyarokat helyezték el. Miközben a magyarság sorsáért aggódtak, sajnos, nem érzékelték, hogy a svábok kitelepítésével ugyanolyan erkölcsi szempontból elitélendő dolgot cselekednek, mint a csehszlovák kormány a magyarokkal szemben.

3 Mindszenty bíboros ezért emelte fel szavát a világ felé a magyarság érdekében, de a svábok kitelepítése ellen is tiltakozott a magyar kormánynál. A svábok érdekében a magyar papság közül mások is szembeszálltak a magyar kormánnyal.
Dr. Kis György Gyula plébános 1946-ban kérte a köztársasági elnököt, hogy ne telepítsék ki Románd (bakonyi község) lakosait, mert a korábbi népszámlálásnál az egész község magyarnak vallotta magát. Nyílt levélben fordult ezügyben a belügyminiszterhez is. (Uj Ember 1947. szept. 8.) Ezért a tevékenységéért a győri ügyészség szeptember 22—én izgatás miatt vádat emelt ellene. A sajtóban sorozatos támadás éri, majd 1949.március 2-án ,,volksbundpártolás" miatt újabb vádemelés ellene a győri ügyészség részéről. (Hetényi Varga Károly:Papi sorsok...445.p.)
llyen körülmények között íródott meg a Magyar Püspöki Kar 1947. október 17-i körleveleLmelyben tiltakoznak a felvidéki magyarok és a magyarországi svábok kitelepítése ellen.

De az egész Püspöki Kart még sem lehetett ,,volksbundpár— tolás" miatt vád alá helyezni, mint Kis György Gyulát...
A csehszlovák—magyar kormány 1948-ban pártmegállapodás alapján oldotta meg az áttelepítések ügyét.
Békés Gellért: Mindszenty tanúsága című tanulmányában ezt írja erről:

,,1948—ban a magyar és csehszlovák kommunisták ,,pártvonalon" oldották meg az áttelepítések ügyét. A Magyar Püspöki Kar 1948. augusztus 27—én tiltakozott a magyar szempontból sérelmes pártmegállapodás ellen. A kormány azt válaszolta, hogy a kedvező megoldást a prímás sovinizmusa és a közügyekbe való illetéktelen beavatkozása gátolta. Mindszenty erre azt kérte, hogy kifogásolt iratait tegyék közzé a sajtóban. Ezt nem tették/meg, hiszen csak rágalmazni akarták a prímást, hogy előkészítsék az,,ország és a világ közvéleményét a küszöbön álló letartoztatására. (Békés Gellért:Mindszenty tanusága.Mindszenty József a népbíróság előtt.Bp.Pannon ,1989.42-43.p.)

A kitelepítésekről szándékosan írtam eleg részletesen, a korabeli dokumentumok felhasználásával, mivel az 1945 után születettek nem ismerik ezt az időszakot ,illetve elferdített információkat kaphattak a kommunista befolyás alatt álló történészektől.
Szerettem volna érzékeltetni azt is, hogy mennyire drasztikus volt a magyarok áttelepítése a felvidéki területről ,ezért harcolt Mindszenty bíboros a magyarokért a világ elé tárva az üldözöttek sorsát.

"A békének volt és marad mindenkori alapja az igazság és a jóság"- mondta Mindszenty bíboros.(Szalay Jeromos:Vértanu püspökök.Vértanu népe.Márton Áron erdélyi püspök.Párizs:Mission Catholique Hongrois,1952.306.p.)











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!