Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.






Keresés a honlapon



Üzenőfal


Név:

Üzenet:





ESZTERGOM A PRIMÁSOK VÁROSA


"...Esztergom 972(?)- 1249 között az ország fő és székvárosa, fejedelmi, majd királyváros, királyszállás, a magyar impérium szive és emellett lelki központja.Ez utóbbi legalább 999-től az első érsek Anastasius hivatalba lépéséig"- írja Mindszenty József hercegprímás az 1973 -ban kiadott, Esztergom a prímások városa című könyvében.Majd így folytatja
"Esztergom a magyar Sion, Dáviddal és Szádokkal. A gondolat magyar, esztergomi megtestesitője a király és az érsek. A koronás uralkodó, mint apostoli király nevezi ki az érseket, Róma megerősiti , adja egyházi hatalmat..."

Ezekkel a gomdolatokkal kezdeném el könyvemet, amely Mindszenty József életútját, harcát, mártíromságát és az emberek sziveben elő emlékét kívánja bemutatni.



Hercegprímási kinevezésekor a Szabad Esztergom című helyi lapban az alábbi hír jelent meg.
"Mindszenty veszprémi püspök lett az új hercegprímás.Mindszenty érsek 1892-ben született Csehimindszenten.1915-ben szentelték pappá. Felsőpátyra ment segédlelkésznek, majd Zalaegerszegre került, mint középiskolai hittanár. 1921—hen ugyanott plébános lett. 1924—ben megkapta acSzent Margitról nevezett pornót címzetes apátságot. 1927—ben püspöki biztos lett, majd 1937-ben pápai prelátussá nevezték ki. 1944. március 17-én Xll. Pius veszprémi püspökké nevezte ki. 1944 őszén udvari papjaival együtt, valamint több papnövendékkel együtt a nyilasok börtönbe vetették Veszprémben, majd Sopronba hurcolták. l945 tavaszán szabadult ki fogságából.
Esztergom, az egész esztergomi egyházmegyei de az egész ország katolikussága nagy örömmel fogadta Mindszenty hercegprímássá történt kinevezését."
(Szabad Esztergom, 1945. szept. 23.)

Ez a rövid és csupán fontosabb adatokat tartalmazó ismertetés az esztergomi katolikusok számára, akik olvasták Pehm józsef: Az édesanya című könyvét, többet mondott.
Azt, hogy e meghatóan szép könyv szerzője lett a főpásztoruk. (Pehm józsef 1941—ben nevét szülőfalujára utalva Mindszentyre magyarosíttatta.)
Pehm József, Az édesanya c. műve több kiadásban is megjelent. A szerző 1940-ben a harmadik kiadás előszavában így ír művéről:
,,Ez a könyv régi gondolat. 1909. február 22-én Erdélyi Irén tanár úr a szombathelyi premontrei főgimnázium 6. osztályában ezzel a tétellel adott fel nekünk házi feladatként magyar gyakorlatot: A gyermekének örülő és a gyermeke miatt kesergő anya. Hat oldalon dolgoztam ki a tárgyat. Tanárom méltányolta, mert ezt írta rá bírálatként: ,,Érzése igaznak látszik, jól dolgozott. Jeles." A kispap években irodalmi pályadíjat nyert a 100 oldalra kibővült művecske. A bírálat aranypénzre és nyomtatott betűre tartotta érdemesnek. A szerző szót fogadott." (Pehm József: Az édesanya.I.köt.Zalaegerszeg,1940.6.p.)

Pehm József Felsőpátyon volt káplán, amikor Az édesanya című könyve Budapesten megjelent 1916-ban. Egy év alatt két kiadásban fogyott el. Ezt követte az 1940-ben megjelent bővitett harmadik kiadás első kötete, majd 1942—ben a második kötet.
Több nyelvre lefordították. Németül Luzernben adták ki 1949- ben, spanyolul 1958-ban Madridban, angolul l95l—ben New Yorkban. Magyarországon az l940—42—es kiadás utánnyomása jelent meg 1990-ben.

Pehm József másik komoly munkája a Padányi Bíró Mártonról írt monográfia, amely 1934—ben jelent meg Zalaegerszegen. E munka tudományos értékét még az 1954—ben kiadott magyar történelmi bibliográfia sem hallgatta el.




E művek zalaegerszegi éveihez kötik őt, de van még más emléke is ebből az időszakból, hiszen 1919-ben a proletárdiktatúra alatt ismerte meg először a börtönt is.

Mindszenty József középiskolai hittanár volt Zalaegerszegen. Az ,,őszirózsás forradalom" és a proletárdiktatúra alatt mentette, ami menthető, ezért tartóztatták le, amikor Szombathelyről — ahol hivatalos ügyeket intézett — vissza akart térni Zalaegerszegre.
A megyéspüspököt, aki nem volt otthon, már korábban őrizetbe vették, mint a rezsim ellenségét.
Mivel Zalaegerszegen nem taníthatott és nem misézhetett a diktatúra vezetőinek parancsa miatt, visszatért szülőfalujába: Csehimindszentre.
A proletárdiktatúra bukása után a fiatal hittanár visszatért Zalaegerszegre. Az akkor huszonhét éves papot püspöke, Mikes János gróf Zalaegerszeg plébánosává nevezte ki.
Az esztergomi újságban is említett — tulajdonképpen másodszori — letartóztatása 1944. november 27—én történt.
Az akkor már veszprémi püspök Mindszenty József,,vétke" az volt, hogy kezdeményezése és fogalmazása alapjána nyugat-magyarországi püspökök tiltakoztak a Szálasi által meghirdetett totális háború ellen
A megtorlás nem maradt el, és Schiberna Ferenc nyilas ügyvéd (főispán) teljesítette a parancsot .
Mindszenty József püspök és letartóztatott papjai, köztük titkára, Lékai László és kilenc papnövendék először a veszpremi megyei börtönbe kerültek.
ltt szentelte pappá Mindszenty püspök úr Böcskesi József, Bódi György, Boros Károly, Párkányi józsef, Péterfai Lajos, Szöllősi Ferenc, Tamás László és Zalai Ferenc teológiai hall- gatókat a börtön kápolnává alakított folyosóján. (Hetényi Varga Károly:Papi sorsok a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában.I. Abaliget , Lámpás Kiadó, 1992. 436.p.,454.p., 455.p.,463.p.)
Angelo Rotta 1944. december 11-én adott jelentést az Ál- lamtitkárságnak Mindszenty József fogságáról.(Eördögh I.:A magyar kat.egyház a Szentszék II.világháborúra vonatkozó szöveggyüjteményében. IN: Egyházak a változó világban.Szerk.Beke Margit.Esztergom,1991.516.p,)
A rabok Veszprémből Sopronkőhidára kerültek. Innen tér- hetett haza Veszprémbe Mindszenty József 1945. április 20-án. Angelo Rotta apostoli nunciust ekkor már kiutasította hazánkból a Szövetséges Ellenőrző Bizottság.

,,Esztergom 1944—45 telén három hónapon át front volt. Serédi keményen ellenállt annak, hogy a várost kiürítsék. így megmentette Esztergom lakosságát a kifosztástól... Serédi súlyos cukorbajára a német hadakozóktól nem kapott inzulint. Ez okozta halálát az 59 éves főpapnak 1945. március 29—én." (Meszlényi Antal: A magyar katolikus egyház és az emberi jogok.Bp. 1947.178.p.)

Ilyen körülmények között érte Mindszentyt az a meg- tiszteltetés, hogy a magyar katolikus egyház hercegprímás-érseke lehetett. Nehezen szánta rá magát, hogy elfogadja ezt a tisztséget.
Lékai László bíboros, prímás, érsek könyvtárában Közi— Horváth József Mindszenty bíboros c. könyvében az alábbi bejegyzést találtam Lékai bíboros kezeírásával Mindszenty esztergomi érseki kinevezésével kapcsolatban:
,,Szept. 8-án Veszprémben találta Grősz József kalocsai érseket, aki közölte vele, hogy a Pápa esztergomi érsekké teszi. Éjfél utánig tárgyaltak, s Mindszenty nem adott igenlő választ." (34—35. p.)
Az Emlékiratokban Mindszenty így ír erről:
,,Mégis, két nap múlva vállaltam a súlyos terhet. Döntő rolt ebben XII. Pius pápa akarata és bizalma, aki ismerte papi es lelkipásztori tevékenységemet, és ennek alapján alkalmasnak talált a veszprémi püspökségre a kormány akarata és akadékoskodása ellenére. Tudott fogságomról, és a nuncius jelentesei alapján arról hogyan kormányoztam egyházmegyémet. (Mindszenty József:Emlékirataim.4.kiad.Bp.1989. 74.p.)
Ilyen éleút és belső vívódások után jött el Esztergomba az 1945.október 7-én történt ünnepélyes beiktatásra.



Az ünnepségről a Szabad Esztergomban részletes beszámoló jelent meg.
,,Beiktatták az új liercegprímást. Egyházam és hazám az én életem célja — mondotta a főpásztor."
Az ünnepségen megjelentek az állam és az egyházak részéről Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, Vörös jános honvédelmi miniszter, Teleki Gyula gróf, vallás- és közoktatási miniszter. Budapestet Kővágó józsef alpolgármester képviselte, Komárom-Esztergom megye részéről Dr. Tóth Endre főispán és Dr. Tárkányi Lajos alispán volt jelen. Esztergom város polgármestere, Dr. Hajdú György képviselte a város vezetőségét. Az egyház részéről jelen volt az Actio Catholica vezetősége és Folba János vezérezredes, tábori püspök. (Szabad Esztergom, 1945.X.14.)
Mindszenty bíboros az Emlékirataiban megemlíti, hogy jelen volt Szviridov alezredes is, a Vörös Hadsereg egyik magyarul tudó tagja, aki később a SZEB elnöke lett.
Dr. Bády István, aki Esztergom polgármestere is volt 1946-tól 1950—ig, így emlékszik vissza a beiktatási ünnepségre:
"Mindszenty Józsefet életemben először prímási székbe történt beiktatása alkalmával láttam a Bazilikában. A hivatalos ünnepségen mint városi tanácsnok vettem részt. Amennyire visszaemlékszem az ott elmondott székfoglalójára, a háború szörnyű erkölcsi és anyagi pusztításairól, és a nyomor enyhítéséről beszélt. Egyszer használta ezt a kifejezést, hogy ,,az ország közméltósága a Haza rendelkezésére áll".
Kétségtelen, hogy e szolgálati felajánlást a maga személyére vonatkoztatta. (Serédi jusztinián halála után öt hónapig a prímási szék nem volt betöltve, mivel az akkori kormányzat Mindszenty kinevezésétől nagyon idegenkedett. Erre az időre az érseki helynök, dr. Drahos János vette át egyháza irányítását. 1945 július végén egy latin nyelvű körlevélben fordult a főegyházmegye papjaihoz, amelyben hangsúlyozta:
,,A katolikus Egyház minden fenntartás nélkül szabadon és őszintén elfogadja a demokratikus államformát.Az államtól nem vár mást, mint igazságot és méltányosságot, és azoknak a jogoknak és szabadságoknak a zavartalan használatát, amelyek szabad államban az összeállampolgárokat megilletik!"(Bády István :A Bazilika árnyékában.Egy polgármester visszanéz.Esztergom, 1991. 88.p.)
Az ünnepi szentmisét követő fogadáson dr.Gróh József ügyvéd köszöntötte Esztergom katolikusai nevében az új hercegprímást.(Szabad Esztergom, 1945.X.14.)
Dr. Gróh József akkor még nem sejtette, hogy sorsa Mindszenty mártíromságához fog kapcsolódni. A beiktatási ünnepség fénye eltakarta a jövendő sötét árnyait.


Üzenetküldés
üzenet

E-mail címed:
Szöveg:







Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!