Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Üzenőfal


Név:

Üzenet:





A PÁRIZSI BÉKÉRÖL

1946. július 29 — október 15—ig volt Békekonferencia Párizs— ban, amely előkeszitette az 1947. február 10-én aláírásra kerülő békeszerződést.
Mindszenty bíboros, akit ifjúsága a töretlen Nagy— Magyarorszaghoz kötött, és átélte a trianoni béke által széttördelt ország tragédiáját, érthető aggodalommal figyelte az 1946--os békekonferencia eseményeit.
A bíboros 1946. augusztus 15—én az esztergomi Bazilikában mondott szentbeszédében intézett néhány gondolatot a békekonferenciához Magyarország, a magyarság érdekében:
,,Angliának, Franciaországnak és Magyarországnak a középkorban egyenlőszámú lakossága volt. És ma Angliának 44, Franciaországnak 41 millió és Magyarországnak csak 10-12 rnillió lakosa van/.mert a magyarság 500 éven át szüntelenül vérzett Nyugatért a keresztény civilizációért. Nagyhatalomból vérfolyamon át lettünk kis állammá,csonka és koldus nemzetté."(Mindszenty :Emlékirataim .190.p.)

Az esztergomiak is aggódva figyelték a békekonferencia me- netét, hiszen Esztergomot évszázados történelmi múlt kötötte a vele szemben fekvő Párkányhoz. A környező falvak az esztergomi érsekséghez tartoztak. Mindig jó kapcsolat volt a Duna két partján élő emberek között. Nem egy párkányi diák tanult Esztergom középiskoláiban, mint például a párkányi születésű Sebők Zsig— mond (eredeti neve Sternfeld) író, aki az esztergomi főreáltanoda növendéke volt 1875-ben.
A két várost az 1895-ben épült Mária Valéria híd kötötte össze, melyet a II. világháborúban felrobbantottak, és akkor még csonka hidként állt.(A Mária Valéria hidat csak 2001.október 11.-én adták át ujra.)
Dr.Bády István, Esztergom polgármestere így emlékszik erre az időszakra:
,,Esztergom város képviselőtestülete 1946. augusztus 19—én közgyűlést tartott. A napirend előtt három képviselőtestületi tag szólalt fel a párizsi békével kapcsolatban.
Az első felszólaló dr. Antóny Béla volt a kisgazdapárt részéről. Antóny javasolta, táviratilag forduljunk a Szövetséges El— lenőrző Bizottság elnökéhez, fejezzük ki bizalmunkat és kérjük támogatását. Ugyancsak ő javasolta, hogy a Magyar Kormányhoz felirattal forduljunk.
Majd felszólalt Meggyes Károly, a szocráldemokrata párt részéről,... Asbóth Károly a Magyar Kommunista Párt részéről . ...A napirend előtti felszólalások után a város képviselőtestülete egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot:
,,Esztergom megyei város képviselőtestülete az elhangzott felszólalások alapján egyhangúlag elhatározza, hogy távirati uton feéirattal fordul az ellenőrző bizottság Magyarországon székelő el- nökéhez, Szviridov tábornokhoz, valamint elnökhöz, kifejezve azokban bizalmukat a nagyhatalmak igazságos béke-elveinek teljesítését illetően."
(Bády István: A Bazilika árnyékában. 72.p.)
Dr. Jócsik Laios államtitkar — akit rokonsága is Esztergomhoz kotott — 1946. augusztus 20—án Szent István napján a Nemzeti Parasztpart nagygyűlésén szólt a párizsi békeszerződésről, mivel ő 15 tagja lett annak a küldöttségnek, amely Parizsban tárgyalt a bekekötésről.
A nagygyűlésen ]ócsik hangoztatta:
— ,,Nem lehet újabb Trianon, mert ha Magyarországot újabb Trianonnal sújtják, akkor a magyar demokrácia is megbukna." (Bády:A Bazilika árnyékában.73.p.)

A békeszerződés megkötésekor Mindszenty József ezt mon— dotta 1947. február 10—én a budapesti Szent István Bazilikában tartott szentórán:
1920. június 4-én Trianonban mind a négy égtáj magyar földjét, magyar népét erőszakosan ki- és letépték a történelmi, néprajzi. földrajzi és gazdasági egységéből. Eltörték az Isten legszebb kelyhét, elszedték bort, búzát, békességet összefogó peremét. Elvették lakosságnak 63,5 %- földjének 73,3 százalékát,adtak helyébe életképtelen, holteleven életet és nagy koldustarisznyat az új, árva, maradék siralomvölgyben.
Ez a második megcsonkítás sokkalta súlyosabb, az elsőnél. Újabb területet vettek el. Nyomasztó, megroskaszto fizeteseket . raktak ránk. Most még papiroson sincsenek különleges kisebbsegi jogok az elhasított magyarok számára. _Törvényen kivül állnak, mintha magyarnak lenni már magában is bűn és nem emberi lét volna." (Mindszenty:Emlékirataim.192.p.)


Az 1947 -es párizsi békeszerződés aláírása












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!