Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Üzenőfal


Név:

Üzenet:





ESZTERGOMI EGYHÁZI ISKOLÁK ÁLLAMOSITÁSA

Az egyházi iskolák államosításakor Esztergomban az alábbi nevelési intézmények voltak:
A városnak hét óvodája volt, ebből 5 római katolikus Általános iskolák: Szent Imre utcai elemi népiskola (községi) Szent István iskola (községi), Hősök terei elemi iskola közös igazgatás alatt a Szent Imre utcaival, Szent Anna zárdai elemi népiskola (rk), Szentgyörgymezői elemi népiskola, Szent István-városi elemi népiskola (allami). Tanitóképző gyakorló iskolája (r k.), Tanitónőképző gyakorló iskolája (r.k.), Vizivárosi elemi iskola (rk).
Az államositáskor a tanitóképző és tanitónőképző gyakorló iskoláját összevonták - mivel az érseki tanitónőképzőt és tanítóképzőt is összevonták.

A Szent Anna zárdai iskola épületébe a Kiss János u.1.sz.alatt a nővérek által működtetett óvoda megmaradt óvodának, de az iskola helyére ideiglenesen 1951-ben az újonnan szervezett elemi bányagépészeti technikum került ideiglenesen.
Az általános iskolák új neveket is kaptak így: Szent Imre utcai elemi iskola lett a Petőfi általános iskola, a Hősök terei iskola Kossuth Lajos nevét vette fel, a vízivárosi elemi iskola pedig József Attila általános iskolaként működött tovább.
A mai Esztergom-Kertváros neve korábban Esztergom-Tábor, illetve Szent István-város volt.
Az itt működő Szent István-városi általános iskolából az államosítás után Arany János általános iskola lett.
Esztergom-Tábor- ban volt még 1919-ben a már korábban is említett Pór (Bauer) József által szervezett gyermeknevelő intézet, amelyből az 1929- ben önálló rendtartománnyá vált szalézi szerzetesek fiúnevelő intézete lett. Az államosítás után a fiúnevelő intézet az igazságügyi tárca iskolájaként működött, mivel javító-nevelő intézet volt. A fiúneveló intézet 1951-ben Kalocsára költözött. Épülete a honvédelmi tárca tulajdona lett.

Esztergomi középiskolák az államosításkor:

Községi polgári fiúiskola, Vizivárosi polgári leányiskola (r.k.), esztergom tábori (szalézi) polgári fiúiskola (nem azonos a fiú neveló intézettel)- ezen iskolák idővel átalakultak általános iskolává.
Szent Benedek rendi Szent István gimnázium (r.k.), községi Szent Imre gimnázium, Szent Antal, szent ferencesrendi gimnázium(r.k), Érseki Boldog Margit Leánygimnázium (r.k.), Érseki leányliceum és tanítónőképzó intézet (r.k.), Érsek liceum és tanítóképző intézet (r.k.).


A benedek rendi Szt. István gimnázium a város első gimnáziuma, melyet Széchenyi György prímás alapított 1687-ben. 1924- ben főgimnáziumból humanisztikus gimnáziummá alakult, s e jellegét az 1945 utáni iskolareformig megtartotta. 1938-ban a Szent István nevet vette fel. Teljes neve Szent Benedek rendi Szent István gimnázium volt, olyan tanárokkal, mint pl. Mattyasovszky Kasszián. Dr Bády István is az iskola tanulója volt, így emlékszik iskolájára :
,,Annak idején az egyetemeken még nem volt felvételi vizsga, a pályázókat részben az érettségi eredmények, részben pedig az iskolák hírnevének alapján ,,pontozták." Ha valaki például Esztergomban a Bencés gimnáziumban végzett és egyetemre pályázott, mondjuk kettes érettségivel (akkor még az egyes volt a legjobb jegy), azt szó nélkül fel is vették." (Bády: A Bazilika árnyékában. 15.p.)
Az államosítás után a bencés gimnáziumból alakult ki az I István Gépgyártás-technológiai Szakközépiskola illetve a később Vizivárosra telepített I. István gimnázium és szakközépiskola. A Főapát utcai épületben kapott helyet, az 1952-es tanévben a Bottyán János Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola az az I. István gimnázium Vizivárosra költözése után.
A községi Szent Imre gimnázium és a Szent Antal ferencesrendi gimnázium, az államosítás után ,,Állami Temesvári Pelbárt Gimnázium" néven folytatja tovább működését. Az állam és az egyház megállapodása alapján ez az iskola - mint az országban megmaradt 8 egyházi középiskola egyike -1950-től újból ferences szerzetesek által működtetett egyházi iskola lehetett.
A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek, még Hám János szatmári püspök jóvoltából telepedtek meg hazánk ban. 1842-ben Szatmáron alapította az első zárdát, innen van a nevük is. A gumbendorfi Szent Vince Szabályzatot vették át, de függetlenedett az ausztriai anyaháztól, a szerzet önálló konegációként működött. A Irgalmas Nővérek Társulatának anyaháza Szatmárnémetiben volt. Az első világháború után Szatmár elcsatolásával szükségessé vált Magyarország részére új vikariátus és noviciátus létesítése, amit a Római Szentszék megbízásából 1923-ban Serédi Jusztinián hercegprímás Esztergomban állíttatott fel. A vikariátus 1937 január 21-én megszűnt és önálló magyarországi tartomány létesült Esztergom-vizivárosi zárda székhellyel. A nővérek tanítással neveléssel, betegápolással, szociális és missziós munkákkal foglalkoztak .

Esztergomban az alábbi intézményeik voltak:
Esztergom-Viziváros: Érseki Leánynevelő Intézet iskolái : a leányliceum és tanítónőképző, Érseki Szent Margit leánygimnázium, polgári leányiskola, Érseki Szent Erzsébet általános iskola, óvoda ,internátus Anyaház, noviciátus és postulátus.
Esztergom-Szentgyörgy mező: Simor leányárvaház, általános iskola, óvoda, internátus.
Esztergom: Szent Anna zárda: fiúárvaház, általános iskola, óvoda, fiúinternátus.
Az idős nővérek részére tartották fenn a Szent József Otthont (Hervay Ferenc:Szerzetesek.IN.Katolikus Almanach II.218.p.)
Az iskolák államosítása után a szatmári nővérek által vezetett Érseki Boldog Margit gimnáziumból lett a későbbi Dobó Katalin gimnazium.
Az érseki leányliceum és tanítónőképzőt és az érseki liceum és tanítóképző intézetet az államosítás után összevonták 1949-től Állami Tanító- és Tanítónőképző Intézet néven muködött tovább .
A nővérek által vezetett Érseki Tanítónőképző Intézet épületébe 1951-ben költözött az egy éves kereskedelmi iskolából kifejlődött közgazdasági gimnázium, illetve szakközépiskola .
Az államosítás 1948-ban az Érseki ,,Szent Istvánról nevezett ősrégi papnevelő intézetet" természetesen nem érintette. Az iskola, amely az Oláh Miklós esztergomi érsek által 1566-ban a török megszállás miatt Nagyszombatban alapított szeminárium jogutódja 1953-ig abban az épületben működött tovább, amelyet még Rudnay Sándor prímás 1821-ben a Várhegyen kezdett építtetni a szeminárium számára és 1865-ben Scitovszky János prímás fejezett be .
1953 február 25-én azonban Hamvas Endre apostoli kor mányzónak az ÁEH (Állami Egyházügyi Hivatal) egyházmegye vezető tisztviselője bejelentette, hogy a szemináriumot a katonaság, katonai nevelő intézet számára igénybe veszi." Prímási Levéltár 876/1953. 1. 1727) A tárgyalások a tiltakozás és a megfelelő épület hiánya miatt elhúzódtak. Az átköltözés 1953 június közepén a tanév befejeztével történt a vizivárosi volt apácazárda- (Szatmári Irgalmas Nővérek anyaháza M.Zs.A.)- egy részébe, amelyen még a háborús károk jelei is mutatkoztak." (Koncz Lajos:A papnevelés és papképzés.IN.Katolikus Almanach II. 129.p.)
Az 1990 évi rendszerváltás után az egyház visszakapta az ,,ősrégi szeminárium" épületét teljesen tönkretett állapotban .
"Az épületet egészen 1990. január 18-ig használta a hadsereg,ennek következtében állaga jelentősen leromlott. Az egyház 1993-ban kapta vissza, de a felújítások megkezdésére még tíz évet kellett várni. Az épület mellé, Szentgyörgymező irányába egy száz fő elszállásolására alkalmas vendégházat építettek. 2002 és 2009 között a Mindszenty Emlékhely működött az emeleten, ami később a bazilikába költözött át. A felújításra közel 3 milliárd forintot fordított az Esztergom – budapesti főegyházmegye, ebből 755 millió forintot az Esztergomi Hittudományi Főiskola vezette felsőoktatási konzorcium (tagjai: PPKE, VJRKTF) által megvalósított HEFOP 4.1.2 felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési projekt tett ki. A teljes felújítás 2006 nyarára, a Bazilika felszentelésének 150. évfordulójára készült el. A szemináriumot Erdő Péter újra felszentelte. A ceremóniát megelőző szentmisén Scitovszky János prímás miseruháját és Oláh Miklós pásztorbotját viselte, amit máskor a Keresztény Múzeumban őriznek. A jubileumi ünnepségre Sólyom László, köztársasági elnököt, és több politikust is meghívtak. A nagyszeminárium épületének hivatalos neve Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ lett. A felújítások után kutatási központ, az Esztergomi Hittudományi Főiskola, egy konferencia központ, az Érseki Levéltár, Érseki Könyvtár, a Keresztény Múzeum, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola (a mai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar) valamint a PPKE BTK Nyugati Szláv Kara.(forrás vikipedia)"

Az iskolák államosítása utáni helytörténeti - iskolatörténeti ismertetésben forrásként nagy segítségemre volt Nagy falusy Tibor és Szóda Ferenc :A művelődésügy három évtizede c. tanulmánya , amely az Esztergom 1945-1975, Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulása utáni történetéből c. kötetben jelent meg.
A fentiek ismeretében úgy vélem érthető volt Mindszenty József bíboros intézkedése, hogy az államosított iskolákban a papok és szerzetesek nem vállalhattak állást. Ezt egyházellenes hangulat szítására megpróbálták felhasználni. Mindszenty bíboros 1948. szeptember 1-jei körlevelében ezt írta :
"Vannak, akik külső hangulatkeltésre- nehezményezik, hogy papok és szerzetesek nem tanítanak a most elállamosított iskolákban. Ezért az Egyházat, illetve az egyháziakat hibáztatják. Ők elfelejtik, hogy az Egyház papjai, szerzetesei csak Krisztus és az Egyház szellemében nevelhetnek. Ez a hivatásukból, papi, szerzetesi mivoltukból folyik. Az iskolai tanító munkát azért vállalták és végezhették, mert hivatásukat gyakorolták. Ha nem világnézetükkel és hivatásukkal egyezően taníthatnak és nevelhetnek, önmagukkal kerülnének ellenkezésbe." (Mindszenty:Emlékiratok. 207.p.)

Az államosított egyházi iskolákban a világi tanítók vagy el fogadták az új rendet vagy megtorlás áldozatai lettek Alljon példaként Hornyich Józsefné, tiszadobi tanítóno története: " A harmincas évektől a tiszadobi katolikus iskola szigorú hír ben álló, szülők által egyre megbecsültebb tanítójaként működött Munkája elismeréséül a háború utáni nehéz időkben, 1948 februárjában dr. Czapik Gyula egri érsek igazgatóvá nevezte ki .
Abban az időben esett az elkötelezetten vallásos, hitéhez követ kezetesen hűséges személyére a választás, amikor már nyilvánvaló volt az országban, hogy a szovjet Vörös hadseregtől támogatott hazaáruló kommunista hatalom a magyar néptől a szabad gondolkodást és a szabad hitvalló életet is el akarja rabolni: küszöbön állt az egyházi iskolák államosítása.Ő is látta ezt, mégis vállalta a megbízatást. Az egyházi vezetés nem csalódott benne, de az Ő pályáját kettéroppantotta. B-listára került, mert a kommunisták utasítására nem volt hajlandó levenni a keresztet a tanterem faláról. Akkori tanítványai ma is emlegetik, hogy mondta a tanító néni az ,,elvtársnak", aki le akarta vetetni a keresztet a falról:" Uram! míg én tanítok ebben a teremben, addig a kereszt ott lesz a falon, mert az a szeretet jele"
A szeretet jele miatt másnap az utcára került, sehol sem kapott munkát, sőt hosszú évekig még nyugdíjat sem, de a szeretet jeléhez hú maradt. Nem taníthatott az iskola falain belül, de tanított egy egész falut az életével... Így lett az azóta eltelt 46 évben ,,mindenki tanítónénije".(Aki nem vette le a keresztet...IN.Új Misszió.Katolikus folyóirat.1994.április.10.p.)











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!