Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Üzenőfal


Név:

Üzenet:





MINDSZENTY - KÉP 1948-1990 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON ÉS KÜLFÖLDÖN

Arról, hogy Mindszenty bíborosról milyen képet igyekezett kialakítani a hivatalos sajtó, már a korábbi 1949. évi tárgyalásról szóló Szabad Nép idézetekből látni lehetett.
A hivatalos egyház történészeti Mindszenty-képről irt összefoglaló tanulnány kötetet Mészáros István:"A hazai történettudomány 1948-1992 közötti Mindszenty-képe" címmel, amely 1992-ben jelent meg. E kötetben részletesen elemzi a korszak elismert marxista egyháztörténészeinek munkásságát, a mai napig is kézikönyvként használatos "Magyarország a XX." században című könyvet ugyan 1985-ben adtak ki, de a szerkesztő Balogh Sándor a Mindszenty témájú részeket az 1978-ban megjelent "A magyar népi demokrácia története 1944 - 1962 ".című könyvéből vette át, kisebb módosításokkal. Viszont 1978-ban még a Sárga könyv volt az mutató a Mindszenty-kép kialakításában.
Gergely Jenő egyháztörténész munkáit is elemzi Mészáros professzor könyvében. Lényegében a marxista egyháztörténészek a párthatározat utasításának megfelelő Mindszenty-képet igyekeztek műveikben megjeleníteni, de ezt a képet a rehabilitáció küszöbén 1989-ben már módosítani kellet, és így előfordult, hogy korább írásaival került ellentétbe a történész ebben a témában .
A rendszerváltás időszakában megjelentek olyan életrajzok amelyek a korábbi párthatározat befolyásától mentesek voltak. Pl Mészáros István: Mindszenty bíboros, a lelkipásztor-főpap. Bp 1990.: Szeifert Ferenc: Mint a gyémánt. Mindszenty bíboros rövi életrajza és történelemformáló hatása. Pilisszentlélek, 1991, Török József: Mindszenty József bíboros. Bp. 1991. Ugyancsak az egyháztörténet és történelemhamisítás kérdésével foglalkozik Mészáros István a "Kimaradt tananyag" című köteteiben. Az első kötet 1945-1956 közötti időszak egyház és diktatúra. közötti viszonyt tárgyalja, a második kötet a 1957-1975. közötti időszakot öleli fel. A szocialista egyházüldözés nem csup a pörökből áll, kínzásokból és börtönökból állt.
Például kevesen tudják, hogy 1958. július 22-én az MSZMP KB ülésén Aczél György azt követelte, hogy vallásos szülők gyermeke ne kerülhessenek be a pedagógusképző fóiskolákra.
Ez a megkülönböztető keresztényüldöző szellem lényegében rendszerváltásig élt.
Harangozó Ferenc ezt írta az 1987-ben megjelent Szentnek kiáltjuk című kötetben Mindszent bíboros titkáráról dr. Zakar Andrásról, a bíborossal kapcsolatos emlékezésében:
” E megemlékezés íróját három éve meglátogatta dr Zakar András, Mindszenty volt kedves titkára. Megtört, meghajolt, nagyon csendes és végtelenül szelíd, megőszült aszkéta ember állt előttem.
-Néztünk egymásra, nem kérdeztünk és nem beszéltünk a múltról, mert ezek a gondolatok valahogyan fájtak.- Kötelességszerűen el mondtam neki, hogy volt ,,nagyfőnöke" gondolt rá a végrendeletében. Neki hagyta a vas mellkeresztjét, amit Mikes János szentelő püspökétől kapott, és élete egész keresztútján végig kísérte.
Zakar András egy darabig hallgatott, mintha fárasztó lett volna a visszaemlékezés és az összefüggések, aztán azt mondta:
” Maradjon a kereszt a széfben, ahol eddig is volt, a Mindszenty Múzeumban. Ott van a legjobb helyen. Egy darab súlyos magyar történelmet képvisel és őriz magában ez a kereszt ..."
Zakar Andrást 1986. április 7-én temették el a székesfehérvári városi temetőben. Dr. Szepesdi Ervin érseki helynök temette. Egy nyugaton élő rokona, aki részt vett a temetésen igy számolt be a te metésről:
” A temetésen nagyon sok pap és sok nép volt. Az elhunyt papi múködéséről és papi lelkületéről sokat beszéltek a sírnál, de Mindszentyvel kapcsolatos szerepéről egy szó sem esett."
(Szentnek kiáltjuk. 352- 353. p.)

Lékai bíboros úr is tartózkodott attól, hogy Mindszenty bíborosról beszéljen. De mint főpásztor, a hívőkkel való közvetlen kapcso lat kialakításával, úgy érzem, követte egykori főnöke példáját. Lékai bíboros sokat sétált a Duna parton, ilyenkor barátságosan beszélt néhány szót a hozzá forduló emberekkel is. A miséin a kisgyermekeket külön áldásban részesítette.Igy a fiatal anyák elhozták pici csecsemőjüket a miséire, hogy megáldja őket.

A marxista beállítású, hamis Mindszenty-kép vagy a" kényes témáról" való hallgatás helyett felmerült a valóságnak megfelelő Mindszenty-kép bemutatásának az igénye, Magyarországon is.
1988. november 18 a Magyar Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottságában, dr. Mészáros István javasolta Mindszenty bíboros rehabilitálását, és róla szóló hiteles művek megjelentetését. Ez a javaslat akkor, még nagy vitát kavart. Épp úgy mint dr. Mészaros István ,,Mindszenty és Ortutay" című kötete, amely 1989 elején jelent meg. Majd a közelgő rendszerváltás előjeleként 1989. október 1-én megjelent az Új Ember hasábjain ,,Javaslatok Mind szenty-ügyben" című írás és a Vigiliában ,,Mindszenty bíboros a lelkipásztor-főpap" című tanulmány Mészáros István tollából (Vigilia, 1989. 085-694 p.)
E tanulmányból idéznék néhány mondatot:
” Mindszenty bíboros lelkipásztor főpap volt. Alapvető feladatának a rábízott hívek hitének elmélyítését, védelmét, őrzését tartotta. De ebből az alapvető főpásztori feladatából forrásozott másik kötelezettsége is: védte az örökségként kapott keresztény kulturális szellemi értékeket ."
Ezért szállt szembe a kommunistákkal, védte az egyházi isk olákat, és szentistváni örökségünket, a keresztény hitet.
1990. február 8-án volt Esztergomban az első Mindszenty-emlékmise .
E mise résztvevőinek a kezébe lehetett már az első hiteles, marxista beállítástól mentes, Mindszenty könyv a ,,Mindszenty bíboros a lelkipásztor főpap", amelyet Dr. Mészáros István írt Az 1990. évi választásokat követó rendszerváltás lehetővé tette, hogy az évtizedeken át hamisított Mindszenty-kép foszladozni kezdjen, és olyan igazságok is kimondhatóak legyenek, amelyek korábban vagy elhallgatottak voltak, vagy meghamisítottak.

"A katolikus egyház Magyarországon. "Bp 1991. című könyvben Dankó László kalocsai érsek "A magyar katolikus egyház 1945-tól napjainkig "című tanulmányában a rendszerváltást követő idószakról ezt írja :
”Mivel a szocializmus felélte a nemzet anyagi és erkölcsi tartalékait egyaránt, a politikai rendszerváltozás kikerülhetetlennek bizonyult. Egyházi téren ennek előjele a Szentatya meghívásának bejelentése 1988-ban. Az elmúlt esztendőben és az idén bekövet kezett változás a magyar egyházat új helyzet elé állítja. A szabadság általánosságban biztosított, ám ennek intézményesülése, a minden napi gyakorlatra történő lebontása nem feltétlenül kedvező az Egyház küldetésének betöltésére, működésére nézve. A hitoktatás kérdésénél az ateisták vélt jogai mellett többen törtek lándzsát, mint a hívő szülők alapvető jogainak megvédése érdekében." (A katolikus Egyház Magyarországon.Szerk. Somorjai Ádám, Zombori István.Bp.1991.81.p.)
A ,,semleges" világnézet hirdetése, tulajdonképpen a korábban hirdetett ateista, materialista gondolkodás liberalizmus köntösébe való bújtatása. A semleges világnézet megóvását, sajnos ma még többen a szabadság és a demokrácia megvédésével azonosítják.

"Mindszenty bíborost 1990-ben hivatalosan is rehabilitálta a magyar állam. Az 1990-ben kiadott és a rendszerváltozáshoz igazított Akadémia Kislexikonban az olvasható, hogy a bíboros ,,ellenezte a népidemokratikus átalakulást. Politikai okokból élet fogytiglani fegyházra ítélték (1949)." Megtévesztő lehet a szöveg, a mai fiatalabb generáció nem tudja, hogy a ,,népi demokrácia" nem más, mint a kommunista proletárdiktatúrát előkészítő társadalmi politikai formáció Ugyanakkor azt sugallja ez a kifejezés, hogy a bíboros a néppel és a demokráciával állt szemben, ami súlyos félreinformálás.S itt is hiányzik: ártatlanul ítélték el."(Mészáros István: A hazai történettudomány 1948-1992 közötti Mindszenty-képe.Esztergom, 1991.48.p.)
Magyar Kurír 2012.március 25.sz.:
Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros rehabilitálási eljárása utóda, Erdő Péter bíboros-prímás kérésére a napokban a Legfőbb Ügyészség határozatával hivatalosan is lezárult. A budapesti Népbíróság IX. 254/1949 sz. alatt folytatott ügyben a Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Az 1990. évi XXVI. törvény a törvénysértő elítélések orvoslásáról szólt. A mostani határozat a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti, és egyben kinyilvánítja Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását. Erdő Péter nyilatkozata szerint ez az esemény egy szenvedéssekkel teli, hosszú történet összefoglalása, amely reménye szerint hozzájárul múltunk igazságának megismeréséhez, népünk lelki gyógyulásához és felemelkedéséhez. Egyértelmű jele annak, hogy hazai igazságszolgáltatásunk szakított a koncepciós perek nehéz örökségével, és komolyan törekszik az igazságosság alapvető emberi követelményeinek érvényesítésre.
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír 2012.március 25.


A megtévesztés nem csupán Mindszenty bíboros munkájával kapcsolatos történeti művekre korlátozódott. A hetvenes években megindult a vallástörténet marxista alapokra helyezett magyarázata Ebben az időszakban főleg Gecse Gusztáv vallástörténeti könyvei pótolták azt a hiányt, amelyet az egyházi könyvkiadás korlátozása okozott .
Gecse Gusztáv: Vallástörténet Bp. Kossuth kiadó, 1980-ban megjelent könyv rövid jellemzését idézném a borítóról:
”A vallástörténeti kiadványairól közismert szerző e kötetében, következetesen érvényesítve a marxista történetfelfogás alapelveit a zsidó és a keresztény vallás történetét is beágyazza a vallástörténet összfolyamatába."
Mivel a fentiekben említett marxista szemléletű vallástörténeti könyvek a mai napig is kézikönyvként állnak a közművelődési könyvtárakban az olvasók rendelkezésére, szükségesnek tartottam azt, hogy felhívjam a figyelmet ezen könyvekre, mint megtévesztő információt hordozókra .

A hazai Mindszenty-kép bemutatása után rátérnék a bíboros tevékenységének külföldi megítélésére.

A szocialista táborhoz tartozó országokban kritika nélkül vették át a magyar kormány által kiadott Mindszenty bíborosra vonatkozó vádakat .
”Csehszlovákiának gyakorlatilag megszakadt diplomáciai kapcsolata a Vatikánnal. Prága érsekét internálták, a püspököket és más egyházi elöljárókat a koncepciós perek sorozatában hosszú börtönévekre ítélték, papok százait helyezték törvényen kívülre és zárták munkatáborokba, felszámolták a szerzetesrendeket...
A katolikus papok szinte teljes mértékben kiszolgáltatottak voltak az 1949-ben alapított Státny ustav cirkevny (Állami Egyházügyi Hivatal) rendelkezéseinek. "(Molnár Imre:Vallás és egyház a szlovákiai magyarság életében.IN:Új Forrás.Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat irodalmi, társadalmi és művészeti folyóirata.1991.5.sz.melléklete.12.p.)
1990-ben Csehszlovákiában illetve Szlovákiában is változás történt. Pl. megjelent a Remény c. katolikus lap a szlovákiai magyarok számára. Sőt az Esztergommal szemben lévő Párkány (Sturovo) katolikus plébánosa büszkén mutatta meg az AVE című egyházközségi lapjukat.

Lengyelországban is hasonló volt a helyzet az egyház és az állam közötti viszony szempontjából.
Lengyelország kommunista vezetői az 1950-es években a lengyel katolikus egyház gerincét különösen is meg akarták törni. Ezzel az egész lengyel nemzetet akarták térdre kényszeríteni. Bebörtönözték Stefan Wyszynski bíboros prímást is. (1953. szept, 25 től 1956. október 2-ig.) "...Fogvatartása három éve alatt a eló készíti a lengyel katolicizmus kilencéves megújulási programját, amit a kereszténység lengyel felvételének ezeréves évfordulója zárt le 1966-ban, az egész nemzet keresztségi fogadalmának megújításával." (A Szív. Katolikus lelkiségi tájékoztató.1991.július-augusztus. 355.p.)

A nyugati országok teljesen másként ítélték

meg a szocialista országok egyházellenes magatartását, és Mindszenty bíboros harcát és martiromságát .
"A háború befejezése után 1945-ben a Szentszék kezdeményezésére a németországi amerikai főhadiszálláson Vatikáni Misszió létesült. Ennek vezetője, Carlo Chiario püspök kieszközölte, hogy a különböző nemzetiségű menekültek részére lelkigondozói hivatalok létesülhessenek. Az első magyar delegátus Gallus Tibor jezsuita volt. Németországi és ausztriai állandó magyar delegátus Kótai Zoltán lett, aki a Vatikáni Tudakozó Iroda segítségével rövid idő alatt százezer magyar menekültet kutatott fel. Mindszenty bíboros Kótaihoz intézett levelében arra kérte az Ausztriában és Németországba lelkipásztori munkát végzó papokat, hogy tartsák együtt a rájuk bízott csoportokat és szükség esetén a kivándorlás is kövessék a katolikus hívőket." (Borbándi Gyula:A magyar emigráció életrajza.1945-1985.Bp.Európa.1989.I.köt.41.p.)
Mindszenty bíboros a hazai támadások kereszttüzében is gondolt az idegenbe szakadt magyar katolikusokra is, és gondoskodni kívánt róluk.
Letartóztatása és elítélése 1949-ben óriási felháborodást váltott ki az egész világon. Az emigrációban élő magyarok hódoló hívei voltak Mindszenty bíborosnak és ezt hangoztathatták is - nem úgy, mint Magyarországon, ahol a megfélemlített hívők számára még a nevének emlegetése is veszélyes volt.

,,A Külföldi Katolikus Magyar Diákszövetség

1950-ben Grazban rendezte első európai konferenciáját. "Ezen a résztvevők az ateizmus és a materializmus elleni küzdelmet jelölték meg tevékenységük fő céljának és kijelentették, hogy példaképük Mindszenty József, a mártír prímás, akit az evangélium és az emberi méltóság hirdetésében követni kívánnak." (Borbándi:A magyar emigráció életrajza.1945-1985.I.köt.47.p.)
Mindszenty bíboros letartóztatásakor a tiltakozó hullám nem korlátozódott a külföldön élő magyarokra, hanem kiterjedt a egész világra.
1949 első hónapjaiban a legtöbb európai és amerikai nagyvárosban a letartóztatott és elítélt prímásért imádkoztak. A sajtó hetekig foglalkozott a bíboros ügyével. Nemcsak a katolikusok de más szervezetek és intézmények is tiltakozó iratokat fogalmaztak és juttattak el illetékes helyekre.

Az emigrációs képviseletek és szervezetek minden fejleményre azonnal reagáltak. Amikor a szociáldemokrata politikusok Magyarországon visszanyerték szabadságukat, felhangzott a követelés Mindszenty bíboros, Grosz érsek és más elítéltek szabadon bocsátására.
A katolikus vallású magyar emigránsok körében jelentős esemény volt Mindszenty bíboros 1971. évi külföldre távozása.
Hatása és befolyása azonban nem korlátozódott a katolikus egyház tagjaira. A magyar emigráció túlnyomó többsége hallgatott szavára és szintén tisztelte.
Lelkipásztori útjai során a bíboros nemcsak a hitben való meg maradást és tanúságtételt tartotta lényegesnek, hanem a magyar nyelv és kultúra ápolását, a magyarok összetartását is .
Tábora nagyobb volt katolikus híveinél, mert vallásra való tekintet nélkül mögéje állt mindaz, aki követendőnek tekintette tántoríthatatlan antikommunizmusát, a budapesti szocialista rendszerrel szembeni elutasító magatartását, és az egyezkedés, a komprumisszumtól való idegenkedését.
Amikor 1973. november 1-én VI Pal pápa az esztergomi érsekségről és a prímási méltóságról való lemondását kérte, majd amikor december végén az érseki széket megüresedettnek nyílvánította, az egész emigráns magyarság egy emberként állt Mindszenty mellé.
Széleskörű tiltakozási hullám indult meg ez ügyben a külföldön élő magyarok körében. 1974 októberében a frankfurti nemzetközi könyvvásáron bemutatták a németül megjelent emlékiratait.

Mindszenty bíborosról elnevezett külföldi intézmények

Buenos Airesben 1952-ben alakult meg az ott élő magyarság szellemi embereinek részvételével a Mindszenty Akadémia, amelyből kesőbb a helyi Kultúrközpont lett.
Angliában élő katolikus magyarok adakozásából alapította meg 1952-ben Molnár Antal plébános a Mindszenty Otthont, Londonban, amely a katolikus magyarok összejöveteli helye lett.
Belgiumban, Leuvenben alapított Mindszenty Kollégium (Collegium Hungaricum) az emigráns magyar diákok főiskolai egyetemi tanulmányaiban nyújtott nagy segítséget. A leuveni Collegium Hungaricumot dr. Muzslay István professzor alapította 1955-ben.Muzslay professzor 1961-től a leuveni katolikus egyetem tanára volt. 1985-től nyugdíjazása után a Collegium Hungaricum igazgatója. 1990 óta magyarországi egyetemeken is tart előadásokat.
Ausztriában a külföldön élő magyar diákokat segíti az innsbrucki Mindszenty Otthon, amelynek Gróh Béla az igazgatója. A Mindszentyről elnevezett gyűjtések eredményeként meg- született a Fatimai Magyar Kálvária és a Szent István Zarándokház Rómában .
A római magyar zarándokház alapjait a Genfben élő Fáy Erzsébet adománya teremtette meg. 1965 decemberében létrejött a Szent István Alapítvány és felépült a zarándokház, amelynek igazgatója Mészáros Tibor lett, akit Mindszenty bíboros Nyugatra érkezése után maga mellé vett titkárnak .
Közvetve Mindszenty nevéhez fuzódik a római Santo Stefano Rotondo templom megújítására indított akció - hiszen ez volt a bíboros címtemploma. Sajnos ez a kezdeményezés nem kapott annyi anyagi támogatást, amennyi az erősen pusztuló templom re staurálásához szükséges lett volna. Az akció kezdeményezője, Juhar József atya 1968-ban lemondott a S. Stefano Rotondo megújításának nemzetközi központjában viselt főtitkári címről. A nemzetközi központ formálisan megmaradt, csak tevékenységét abbahagyta.

- 1995-ig ennyit tudtam erről, de évtizedekkel később megvalósult Mindszenty bíboros álma (M.Zs.Á.)
Mindszenty megvalósult álma – A Santo Stefano Rotondo és a Szent István Ház.
Magyar Kurir 2009.november 19.részlet a cikkből.
A Szent István Társulat gondozásában jelent meg Németh László Imre legújabb, a római Santo Stefano Rotondo-templom és a Szent István Ház történetét bemutató könyve.
"A munka elsőként az 1945 és 1948 közötti éveket vizsgálja, melyek során a hercegprímás két alkalommal is járt az Örök Városban; ekkor fogalmazódott meg a templommal és a mellette lévő kolostorral kapcsolatos álma. A második időszakban – melyet a szerző az ébrenlét korszakának nevez – a bíboros letartóztatásától az 1964-es részleges megállapodásig terjedő eseményeket követhetjük nyomon. A Rómában élő magyar papok ezekben az esztendőkben számtalan kísérletet tettek Mindszenty elképzeléseinek megvalósítására. Az utolsó rész az 1965–1975 közötti periódust tárgyalja. Ezekben az években valósult meg Mindszenty bíboros vágya, ha nem is ott, és nem is olyan körülmények között, ahogyan azt megálmodta. A részletes függelékben többek között helyt kapott a hercegprímás három római útjának kronológiája, de az 1991 és 2003 között a Rotondóban – elsősorban szentmise keretében – tartott megemlékezésekről is pontos információkat kaphatunk A levéltári eligazodást segítő jegyzékek és fénykép-illusztrációk mellett a könyvben szereplő személyek rövid életrajza segít eligazodni a korszak eseményeiben."


Mindszenty megvalósult álma – A Santo Stefano Rotondo és a Szent István Ház

A legközismertebb ”intézmény" az 1972-ben alapított Mindszenty Alapítvány, amely a lichtensteini Vaduzban alakult meg. A bíboros halála után az alapítványi tanácsülés gróf Batthyány Istvánt választotta elnökké.
Az alapítvány feladatai közé tartozik a bíboros szellemi hagyatékának gondozása, jövedelmek és adományok kezelése, magyar egyházi és nemzeti intézmények támogatása.
Mindszenty emlékét hirdeti Máriacellben a Vaduzból át telepített Mindszenty Emlékmúzeum .
Máriacelli sírjánál II. János Pál pápa imádkozott, amikor Ausztriába látogatott. (Borbándi:A magyar emigráció életrajza 1945-1985. I.köt.107,327,330.p. II. köt. 75-76.83.p. A fejezetben közölt adatok lelőhelyei)

Talán ennek az imának köszönhetjük azt, hogy a rendszerváltást követően 1991-ben Mindszenty bíboros visszatérhetett székvárosába, Esztergomba, hogy a Bazilika kriptájában, az esztergomi érsekek sírhelyén nyugodjon tovább.
1991-ben Mindszenty prímás újratemetését követte II. János Pál pápa magyarországi látogatása. A pápa itt is felkereste Mindszenty sírját, ahol imába mélyedt.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!