Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Üzenőfal


Név:

Üzenet:





A BíBOROS HERCEGPRIMÁS

Az Egyesült Államok katonai missziójának vezetője volt 1945 után Key altábornagy. A Szabad Esztergom rövid hírben arról tudósít 1946. január 13-án "A hercegprímás Key altábornagynál " című írásban, hogy ,"Mindszenty hercegprímás felkereste William Key altábornagyot a budapesti amerikai misszió vezetőjét, hogy viszonozza a nála tett látogatást, majd négyszemközt is hosszasan_ beszélgettek." Key altábornagy ismerve a hercegprímást ért sajtóbeli támadásokat, igyekezett segítségére lenni. Igy történt akkor is, amikor 1946 februárjában Rómából megérkezett Mindszenty józsef bíborosi kinevezése. Emlékirataiban a bíboros ezt írja: ,,Bíborosi kinevezésemről 1946 februárjában kaptam értesítést. Azonnal intézkedtem, hogy hivatalom járjon el a szokásos módon útlevelem ügyében. Papjaim naponként sürgették az illetékes kormányszerveket az elintézésért. Már közelgett az indulás ideje amikor azt a választ kapták, hogy az útlevél ügyben a primás maga személyesen menjen fel a fővárosba. Hatalom fitogtatást és aprímás megalázását láttam benne. llyen üzenetet elődeim közül senkinek sem mertek küldeni. Nem utaztam fel Budapestre meg azután sem, hogy érseki helynököm figyelmeztetett: ha nem utazom Rómába, megfosztom magam és a magyar Egyházat a kapott nagy kitüntetéstől. Mivel az útlevelem nem érkezett meg az indulás napjára, február 17-ére kimentem az Esztergom-környéki esperes kerületbe plébániákat és iskolákat látogatni. Visegrádon ért utől egy futár, aki a következőket jelentette: Nagy Ferenc miniszterelnök telefonon akart velem beszélni, s távollétemben Drahos jános helytartó közölte vele, hogy e pillanatban vidéken látogatom a plébániákat.
— Hát nem akar a prímás Rómába utazni? — kérdi Nagy Ferenc meglepetten.
— Nem mehet — válaszolja neki az érseki helynök — mivel az útlevélügyét nem intézték el.
— Kérem, küldjenek rögtön futárt utána és közöljék vele, hogy a kormány kéri, induljon azonnal Rómába. Mire hazaérkezik, az útlevél is ott lesz Esztergomban.
Vikáriusom ekkor némi gúnnyal azt kérdezte:
— Hát nem kell személyesen Budapestre utaznia az útlevélért?
— Dehogy kell! Kérem, tegye azt, amit mondtam!
A miniszterelnök azért sürgette az elutazást, mivel a római magyar követ táviratilag értesítette, hogy az újonnan kinevezett 32 bíborosból 31 már régen megérkezett a Vatikánba, egyedül csak a magyar prímás hiányzik. A világsajtó felfigyelt, tudakolni kezdte, hogy miért nem jön. Hogy az ügyből ne legyen nagyobb botrány, a kommunistáknak engedniök kellett, s az útlevél Esztergomba érkezett.
Key tábornok, aki első római utamon is segítségemre volt, bizalmas vonalon figyelte az útlevélügyet. Igy történt, hogy mire én Esztergomba visszaérkeztem, ő is leszállott repülőgépével a Város szélén egy mezőségre, hogy Rómába vigyen. Zakar András titkárom repült velem. 1946. február 18—án délben érkeztünk meg a római repülőtérre, ahol vatikáni diplomaták ,a magyar kolónia tagjai és újságírók fogadtak... Másnap a Szentatya külön végrehajtotta velem az elmaradt szertartásokat. Magánkihallgatáson fogadott s azon elő kellett adnom a késedelem okát. Talán éppen ez az epizód indította arra, hogy február 21-én a nyilvános konzisztórium alatt, amelyen az új biborosok fejére tette a bíbornoki kalapot, engem átölelt és ,,Éljen Magyarország"-ot kiáltó magyar szavak kiséretében helyezte fejemre az enyémet. Utána megindultan hozzátette, ,,A 32 közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!"(Mindszenty :Emlékirataim.111-112.p.)

Mindszenty bíboros tituláris templomául a magyarok nemzeti templomát a Santo Stefano Rotondo templomot kérte, amely egyike az ókeresztény idők legnevezetesebb római építészeti emlékeinek. Az első vértanú, a halálra kövezett Szent István emlékének tiszteletére épült ez a középponti elrendezésű templom az V.század végén. V. Miklós pápa 1545—ben a magyar pálosokra bízta a templom liturgikus ellátását. Kolostort is épített a templomhoz, amely később az 1579—ben alapított római Collegium Hungaricum szállásául szolgált. Amikor a Szent Péter Bazilika sekrestyéjének építésével kapcsolatban lebontották a Santo Stefano degli Ungheresi templomot és a magyar zarándokházat, amelyet Szent István királyunk építtetett, akkor VI. Pius pápa rendeletére a A S. Stefano Rotondóba kápolnát építettek Szent István király emlékezetére. A templom főoltára mellett álló pillér felirata hirdeti, hogy az oltárt a magyar védőszentek ( Szent Istvan, Szent Imre és Szent László) kultuszának szentelték. A Santo Stefano Rotondo magyar nemzeti templom Jellegét VI. Pius papa bullája igazolja, amelyben az ő rendeletére lerombolt Szent Péter templom melletti Szent István templom funkcióit átruházza és előírja a Santo Stefano Rotondóra. (Gerő László:A római Santo Stefano Rotondó a magyarok nemzeti temploma.Bp.1944.)

MINDSZENTY MEGVALÓSULT ÁLMA - A SANTO STEFANO ROTONDO ÉS A SZENT ISTVÁN HÁZ

Bíborosi kinevezésekor, római tartózkodása soran szóba hozta Bogner Mária Margit vizitációs nővér boldoggá avatási ügyét is. Sajnos biztatást nem kapott sem XII. Pius pápától sem Salotti bíborostól tekintve, hogy az időt nem tartották alkalmasnak arra, hogy boldoggá avatásról döntsenek. Annak ellenere, hogy az al- lampolitíkai viszonyok nem voltak biztatóak Mindszenty nem hagyott fel Bogner Mária Margit boldoggá avatásának sürgetésével. 1947—ben újból írt levelet ez ügyben Rómába.. Mindszenty bíboros letartóztatásával holtpontra jutott Margit nővér kanonizációs ügye. (Meszlényi Antal:Magyar szentek ,szentéletű magyarok. München,1976.225-226.p.)
Más kanonizációs üggyel is foglalkozott Mindszenty bíboros. így például Bánfy Lukács esztergomi érsek (1158-1179) kanonizációjával kapcsolatban írt 1946. április 25-én Rómába Mercati bíborosnak. Valamint foglalkozott Kaszap István jezsuita novícius és Hummel Kornél fővárosi hitoktató kanonizációs ügyével is. (Meszlényi: Magyar szentek...74.p.243.p.265.p.)
De a politikai helyzet nem volt alkalmas arra, hogy az egyház boldoggá avatási eljárással foglalkozzon. A magyar katolikus egyház új mártírjai készülhettek hitükért a meghurcolásra és vértanúságra.
Megindult az álcázott vallásüldözés.
E korszakra jellemző a Szent jobb visszahozatalának a története is.
Az amerikai misszió segítségével 1945. augusztus 19-én Salzburgból Andreas Robracher hercegprímás őrizetéből haza— hozták. A relikvia hazahozatalában a Szent jobb őre, Witz Béla maga mellett tudhatta a Nemzetgyűlés elnökét Zsedényi Bélát és a magyar kormányt is. Az augusztus 20-i ünnepségeket ekkor az Actio Catholica szervezte nagy pompával, több százezer ember vett részt az ünnepségeken.
Majd 1946—ban betiltották az Úrnapi körmenetet és az 1946—os Szent István-napi ünnepséget egy hetes csöndes ájtatosság követte az angolkisasszonyok templomában. Majd 1948—ban betiltották a Szent István-napi körmenetet is. (Beke Margit: A katolikus egyház továbbélése 1945-1946-ban.IN:Egyházak a változó világban .72.p.)

Esztergomban 1947. október 10-12-én Szent Adalbert ün- nepeket tartottak, halálának 950 éves évfordulója alkalmából. Október 10-én fogadták a Szent Jobb—ot, majd ünnepi miséket tartottak. Mindszenty bíboros az alábbiakat mondta ünnepi szentbeszédében:

" Az a nép, amely Szent lstván keresztsége után, Szent István útmutatására, Szent Adalbert igehirdetésére évszázadokon át a kereszténység védőbástyája szerepét töltötte be,rákerült a történelem taposó útjára épp azon az égtájon, ahonnét Szent Adalbert sebekkel megrakva hozzánk jött. A kiújult féktelenség, embertelen kegyetlenség siralomvölggyé hajszolt vadak tanyájává tette a Duna, Garam és Ipoly táját.
Szent Adalbert a védelmed alatt álló egyházmegyét széttépték! Te eljöttél egykor hirdetni őseinknek az Evangéliumot törvényeket hirdetni, szentségeket kiszolgáltatni.
Nézd most Evangélium—távolban élnek térítettjeid ivadékai a Szudétákban is, a Csallóközben is, a másvallású alföldi falvakban is. A védelmed alatt álló egyházmegyében nincs magyar hitoktatás, sokszor még a templomban sem engedik. Elsőáldozók vagy kénytelenek elmaradni az Úr Jézustól, vagy a szükséges előismeretek híjával járulnak oda. Papjaikat munkatáborokba viszik, vagy kiüldözik. Széttépik a családot, elveszik a családi házat. Kegyetlen sorsukban megirigylik az oktalan állatok nyugalmasabb sorsát.
Szent Adalbert, nemde félpogány néped kegyetlenkedései miatt mentél Rómába inkább kolostort súrolni, söpörni és ott mosogatni, a poroszokhoz pedig vértanú halálba? Mi téged hálával a magunkénak vallunk, de nem nehezményezzük, hogy mások is magukénak valljanak és megünnepeljenek. De ha magukénak vallanak, ugye, ez kötelességet is ró rájuk,? A te lelkiségedet, emberiességedet, keresztenységédet,hősiességedet. Ezek pedig az alsóbb emberi indulatok legyűrését jelentik. Értesd meg ezt az állammal,egyházzal!
Esztergom szenteket nevelő, szenteket tökéletesitő drága magyar föld. Ez Esztergomnak a lelkisége és semmi más. Valahányszor sokan vagy kevesen járnak ide a várba, jönnek városból és vidékről mindannyiszor megszentelt magyar történelmi múltnak szent levegőjét szívják. És nincs magyar város amely annyi szentet adott ,nevelt volna valaha a magyarságnak, a nemzetnek,az Egyháznak és az Örökkévalóságnak ,mint Esztergom.(A magyar szentek egyharmadát.)
És e város lelkisége tiltakozik minden földhöztapadás, minden anyagelvűség, minden hitetlenség ellen.
Minekünk nem kellenek cseréplábú bálvanyok! A mi tekintetünk odafűződik, odacsüng a magyar történelem gyönyörű csarnokára, és ott van az esztergomi szent torony körül. Mi igenis a magyar történelem és az esztergomi szentek példaadása szerint akarunk lenni katolikusok és magyarok, és szentjeink lábanyomában tiszták, hősök, szentek! És ahogyan most megtörtént itt, Isten házánál a két szent találkozója, úgy Szent István közbenjárásara kívánjuk, akarjuk életünk feladatává tenni, hogy nekünk is legyen szüntelen találkozásunk Esztergom lelkiségében. Eme szent levegőnek megfelelően akarunk élni, és így ebben akarunk boldogulást találni itt is és odaát. Amen."
(Evangélium.Katolikus hitszónoklati és lelkipásztori folyóirat.Szerk.Orbán László.Győr, 26.évf.1947 november.499-500.p.)

A Szabad Esztergom erről az ünnepségről így írt: ,,Nagy erköl— csi sikert értek el a Szent Adalbert—ünnepségek...a záróünnepségen mintegy tízezer ember vett részt. " (1947. okt. 19.)
Az 1948. évi Nagyboldogasszony ünnepről azonban már csak futólag írt a Szabad Esztergom. Az ünnepségről pedig a beszámoló elmaradt. Helyette új hang szólalt meg itt is: ,, A katolikus főpap— ság ellene van a haladásnak, s ezzel Szent István hagyományait csúfolják meg — mondotta az új kenyér és zászló avatási ünnepség szónoka." (Bottyán István MDP kerületi titkár) — Szabad Esztergom, 1948. augusztus 29. A betiltott Szent István-napi körmenet, és az esztergomi Szent István-napi szónok szavai előre vetítik a szomorú jövendőt a katolikusok és az Egyház számára.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!