Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Üzenőfal


Név:

Üzenet:





AZ EGYHÁZI ISKOLAK ÁLLAMOSÍTÁSA SAJTÓTÖRTENETI HÁTTÉRREL

Az augusztus 31-i választáson a kommunista párt előre tört. Lényegében a már korábban ismertetett választási csalássa szerezte meg a parlamenti többséget .
A hatalom birtokában pedig azt tett, amit csak akart- a demokrácia nevében .

A demokrácia látszatának fenntartását szolgálta a sajtó és a rádió által biztosított propaganda-hadjárat .A korabeli sajtót szeretném bemutatni az édesapám által szerkesztett, kis helyi lapon keresztül.
Édesapám Muzslán született, Zsitva István és Gál Mária voltak a szülei. 1939-ben a Szabad Szó köré csoportosult írókkal, így Veres Péterrel, Erdei Ferenccel állt kapcsolatban. Egy ideig a Szabad Szó munkatársa volt. Dr. Bukovszky (Buga) László muzslai körorvos asszisztenseként dolgozott, míg 1945-ben a Parasztpárt szervezőjeként Esztergomban letelepedett, es 1945 júniusában dr Jócsik Lajos segítségével, 23 évesen megalapította a Szabad Eszter- gom című hetilapot, amely a Nemzeti Parasztpárt lapja volt, és sajtótörténeti szempontból folytatása a Kommunista Párt 1945 április 4-én megjelentetett Népakarat címú lapjának, melynek szerkesztóje dr. Jócsik Lajos volt. Aki a Kommunista Párt Lajos volt. képviselőjeként az 1945. április 10-én megalakult Nemzeti Bizottság tagja is volt. A Népakarat című lap néhány szám után megszünt. Jócsik Lajos is csatlakozott a Nemzeti Parasztpárthoz. Édesapám 1945 október 22-én levélben kért támogatást a prímástól, hogy lapját ne kelljen a Kommunista Pártnak esetleg , átadnia, az anyagi okok miatt.
"Bizalmas!
Főmagasságú és főtisztelendő
Mi n d s z e n t y Jó z s e f úrnak,!
Magyarország hercegprímása
ESZTERGOM
Eminenciás Uram!
Előre is bocsánatot kérek, hogy zavarom levelemmel, de feltétlen szükségesnek látom ezt megtenni .
Az Esztergomban megjelenő ,,Szabad Esztergom" hetilap nak főszerkesztője vágyok. Fiatal 23 éves újságíró. Önálló pályát kezdtem. Szüleim Csehszlovákiában laknak. En most egyedül élek itt Esztergomban. Ide tartozik, hogy elmondjam azt is, hogy miért indítottam lapot Esztergomban. A hiúság ösztökélt s egy ráérő időmben, akkor, amikor itt Esztergomban meg a Kommu nista Pártnak a Népakarat c. lapja meg volt, gondoltam, kell Esztergomnak egy másik lap is, amely a városé lesz; így aztán tisztán szórakozásból, de remény nélkül írtam egy kérelmet a Miniszterelnökségre. A kérelemből lap lett. Tekintve, hogy csak pártnak adott helyileg az orosz parancsnokság lapengedélyt, én viszont a Nemzeti Parasztpártnak voltam a tagja, így a Nemzeti Parasztpárt hetilapjaként jelent meg lapom. De az én pénzemen Nekem viszont pénzem kevés volt, s az mind rá is ment a lapra. A Párt jó ideig semmi támogatást nem adott, most pedig amit ad, azzal képtelen vagyok tovább a mai helyzetben fenntartani a lapot Mert igen sok deficit van rá. A párt fedezi egy részét, a másik részét én fedeztem eddig tisztán becsületből. Most azonban már kimerültem. Hogy Esztergom egyetlen lapja megmaradjon, tárgyalásokat kell kezdenem. Csupán azért, hogy a lap megmaradjon, mert ha a saját egyéni hasznomat nézném, akkor azonnal mennék le Pestre, ahol kollektív szerződés biztosítaná a megélhetésemet De nem akarom hagyni a lapot, Esztergomot. Van megoldás a megmaradásra. A Kommunista Párt bármely pillanatban hajlandó átvenni a lapot, meg aztán más pártok is, sőt egyéb üzleti társ is volna, de nem akarom feladni az eszmét és főként nem akarok egyik végletből a pont ellenkező végletbe zuhanni .
Épp ezért arra gondoltam, amikor szubvenció után kutatok, hogy elsósorban is a Katholikus Egyháznak, Eminenciádnak ajánlom fel a sajtó szolgálatot, illetve Eminenciádtól kérek támogatást Ebben tudnám látni azt, hogy a lap felírásaiban nem változna viszont az Egyház dolgaival is foglakozna. Tehát megtartanánk a parasztpárti jelleget, s emögött helyet adnánk az Egyház közleményeinek, gondolatainak is
Anyagilag nem sok megterhelés volna Eminenciádnak, bár számszerűleg sokat mutat. A lap pillanatnyi előállítási költsége 1000 példányban 40.000 pengő. Bevétel az eladott példányokból és egyebekből 10.000 pengő. A Párt szubvencioja 10.000 pengot tesz ki, tehát a hiányzó tízezer az, ami most a másik szubvenciót megterhelné. Hogy az infláció hová tornássza fel az árakat, azt nem tudni, de változás esetén is ez az arányosság áll fenn Ehhez jönne még aztán a szerkesztői dij, amely részéről, eddig havi tizenötezer volt. Ha gondolkozunk ezeken a számjegyeken, akkor soknak látjuk, de lényegében nem sokat számítanak s az, ami szolgálatot tesz a betű, az sokkal nagyobb értéket jelent.
Ismét hangsúlyozom, azért szeretném, ha az Egyházi támogatást kapnám, hogy ne kellene más irányba vinni lap szellemét Mert én a lapot akkor sem engedhetem, hog megszűnjön, ha netalán a Kommunista Pártnak kell átadnom Amiket itt elmondottam ezek csak tájékoztatásul szolgáljanak, mert hiszen, ha komolyan szóba kerülhet az ügy- megjegyzem nagyon sürgős - akkor úgy is bővebben kell megbeszélni a részleteket.
Szeretném, ha Eminenciád megértené elgondolásomat s amennyire csak módjában volna, támogatná azt .
Nem ide tartozik, de bátorkodom itt még egy kérésem előadni.
Nagybátyám, dr. Csik József újpesti apátplébános november 10-én kerül ismét a Népbíróság elé. Október 5-i tárgyaláson szabadlábra helyezték, azonban most könnyen meglehet, hogy el fogják ítélni. Ha volna Eminenciádnak beleszólása, kegyeskedne lépéseket tenni, hogy Nagybátyám, mint az Isten szolgája felmentést nyerhetne. Éppen elég megszégyenítő volt az az öt hónap, amit eddig a börtönben töltött.
Eminenciád kegyes szívességét előre is megköszönve maradok mély tisztelettel híve:
Esztergom, 1945. X. 22. (Muzslai Zsitva János) Esztergom, Deák Ferenc u. 32 .”

”3423/1945 szám
Muzslai Zsitva János úrnak
a Szabad Esztergom főszerkesztője
Esztergom Deák Ferenc u. 32

Múlt hó 22-én kelt soraira sajnálattal értesítem, hogy kérésének- elvi okokon kívül -a primaciának jelenlegi és bizonyára főszerkesztő úr által is jól ismert okokból bekövetkezett súlyos anyagi helyzete miatt sem áll módomban eleget tenni.
Jóindulattal vagyok
Esztergom, 1945 november hó 2
+József
hercegprímás
esztergomi érsek”


Szabad Esztergom Nemzeti Parasztpárt
Muzslai Zsitva János főszerkesztő úrnak Esztergom


Ertesítem a Főszerkesztő urat, hogy a Nemzeti Parasztpár Szabad Esztergom című heti újságjára ideiglenesen a visszavonásig engedélyt adok. Az újság minden egyes példányát előzőleg a rendőrséghez tartozik bemutatni.
Esztergom, 1945 június 9-én
rendőrkapitány a kapitányság vezetője

Igyekezett reálisan és elfogultság nélkül tudósítani, ameddig lehetett. 1947 márciusában a lap, Hírek rovatában közzé tette, hogy feleségül vette Kicsindy Irén tisztviselőnőt, a esküvőjét bátyja Csík József újpesti apátplébános celebrálta. Mivel lapszerkesztő felesége a Bazilikában énekelt, és rokonságba tartozott egy apát plébános is, édesapámnak egy idő után az esztergon Kommunista Párt elvtársai ezt erősen a szemére vetették. A lapna ővolt a szerkesztője, de a kommunista Steiner László ,,cenzurázta"
Dr. Bády István visszaemlékezéseiben a helyi sajtóról így ír :
A helyi sajtó, a Szabad Esztergom amíg dr. Jócsik Lajos Érsekújvárból kitelepített újságíró, a későbbi államtitkár volt szerkesztője röviden minden ellenszenv nélkül írt Mindszetyről. Jócsik azonban 1946 tavaszán Budapestre költözött Szabad Esztergom ezután különösen 1948-tól már már inkább az utca hangját vette fel, amely 1949-tő még tovább fokozódott. Az újság nem hivatalos, de hangos szerkesztóje Steiner László lett .Steiner az esztergomi Rákosi-éra félelmetes előfutára volt, a napi várospolitika ,,tudója" és Mindszenty-ellenes hangulat irányítója a tüntetések szervezője." (Bády:A Bazilika árnyékában.90-91.p.)

Arról, hogy ki volt ez az ember szintén Bády Istvánt idézném Steiner Lászlóról :
"Ideköltözött feleségestől a Klein divatáru cégnek lett az alkalmazottja. Ez az ember a kommunista pártbar egyre aktívabb szerepet kapott, sőt a helyi sajtóban is, ahol han gadóvá vált, saját elképzeléseit erőltette a lapra városi képviselőtestületnek is tagja lett, magatartásával szinte megfélemlítette a lakosságot. Különösen jai volt annak, akire megharagudott. Steiner magatartását, a lakossággal szembeni viselkedését az esztergomi Izraelita hitközség is elítélte; Müller Bernát kijelentette: ennek az embernek Esztergomból el kell tünnie, mert itt tartózkodása már elviselhetetlen! Müller Bernát egy végtelenül becsületes, hívő zsidó ember volt. Azt mondta nekem Steinert a zsidó főrabbi útján fogja eltávolítani a városból, még pedig úgy, hogy a végső szót a förabbin keresztül majd Rákosi fogja kimondani! Amikor kétségbe vontam, hogy ezt végre tudja hajtani, azt felelte: Rákosi Mátyás is zsidó, függetlenül attól, hogy nem egy vallásos zsidó, de a förabbi még Rákosi fölött is áll
Müller beváltotta az ígéretét: Steiner Lászlónak, az időközben megszületett fiával és feleségével együtt mennie kellett Esztergom ból. A város csak akkor nyugodott meg, amikor a bútorszállító autó kigördült a városból." (Bády:A Bazilika árnyékában.63.p.)
Mielőtt ez a félelmetes ember elment volna, még elvégezte, amivel pártja megbízta: kezében tartva a sajtót, a hatalmat, kényszerítette a képviselőtestületet a Mindszenty -ellenes felszólalásokra, szervezte a tüntetést Mindszenty ellen Mindszenty letartóztatása és a helyi lap megszűnése után az akaratától és főpásztorától megfosztott városból eltávozott ....

E sajtótörténeti kitérő után rátérnék: képpen valósították meg az egyházi iskolák államosítását a "demokrácia" nevében

Az egyházi iskolák védelmében megalakult Szülők Szövetsége Esztergomban is létrehozta egy csoportját 1947. december 21-én. Majd 1948 elején felmerül a baloldali pártok egyesülésének gondolata, amely 1948. április 23-án már Esztergomban is megvalósul. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesüléséből megalakult a Magyar Dolgozók Pártja.

"1948 áprilisában Ortutay kultuszminiszter bejelentette, hogy a " történelem fejlödéséhez alkalmazkodva" az állam haladéktalanul átveszi az egyházi iskolákat." (Mindszenty : Emlékiratok.203.p.)
Abiboros e bejelentésre tiltakozó választ adott:
" május 1-én Rákosi bejelentette, hogy a magyar "demokrácia" legsürgősebb feladata az iskolák államosítása, körlevélben szólítottuk fel hiveinket az egyházi tanintézetek megvédésére" írja Mindszenty biboros Emlékirataiban.

"1948 május 19-én Ortutay miniszter levélben hívja a püspöki kart tárgyalásokra az iskolák ügyében. 29-i válaszában Mindszenty biboros kéri, hogy a kormány vegye le a napirendről az iskolák államositásának ügyét." (Katolikus Almanach II. 25.p.)
Az esztergomi Pedagógusok Szabad Szakszervezete május 19- en üdvözlö táviratot küldört Dinnyés miniszterelnök úrnak az iskolák államosítása mellett állást foglalva. Ugyancsak május 19-én Esztergom város Nemzeti Bizottsága határozatot hozott, melyben kérik az egyházi iskolák mielőbbi államosítását. Ezt a Szabad Esztergom május 23-ai számában közre is adta.

Azok a szülők, akik egyházi iskolába járatták gyermekeiket, természetesen tiltakoztak az államositás ellen. .
"A Magyar Kurir június 7-én 300, június 10-én 157 ,1948. június 13 -én 350 várost és falut sorolt fel, amelynek lakói levélben, vagy táviratilag követelték a minisztertől a hitvallásos iskolák elleni támadások beszüntetését és államosításuk tervének a napirendről való levételét. E feszült légkörből teremtette eló az államvédelmi rendörség a pócspetri "gyilkosságot".( Havasy:Magyar katolikusok szenvedései. 66.p.)
A Szabad Nép június 6-i száma közli :

"Rendőrgyilkosság Pócspetrin

A Belügyminisztérium sajtóosztálya közli: "....Június 3-án este a képviselőtestület ülése alatt, az esti litániáról, 9 óra körül mintegy 5oo főnyi felizgatott tömeg fenyegető és támadó szándékkal benyomult a községháza udvarára. A rend helyreállítására megjelentek Takács Gábor római katolikus rendőr őrvezető, aki hét gyermekes új gazda fia, valamint Hell Ferenc szakaszvezető. Királyfalvy (Kremper) Miklós volt zászlós, községi írnok és Krusnyér János a tömeg élen megtámadta Takács Gábor rendőrőrvezetőt és tőle fegyverét elvéve Királyfalvy (Kremper) Miklós Takács Gábort agyonlőtte... Asztalos János plébános ...később... egy szalmakazalban rejtőzött el, ahol az államvédelmi osztály közegei megtalálták. Eddig 23 személyt vettek őrizetbe." (Havasy: Magyar katolikusok szenvedései..65.p.)
Asztalos János plébánost, mint felbujtót mondta ki bűnösnek a bíróság, kegyelemből a halálos ítéletet életfogytiglanra módosították. A gyilkosság elkövetésével vádolt Királyfalvy (Kremper) Miklóst felakasztották .

42 évvel később már köztudottá vált, hogy ebben az ügyben Kádár János és Péter Gábor is résztvett, a szálakat ők irányították úgy, hogy a plébános vád alá helyezésével az egyházi iskolák államosításának szükségességét alátámasszák.
Az egyházi iskolák államosításával kapcsolatban 1948. május 29-én kiadott körlevél templomokban történő felolvasásait is megtorolták a papságon.
Igy például Kővágó József fülöpszállási plébánost 1948. junius 24-én elhurcolták az ávósok, mert felolvasta a templomban Mindszenty körlevelét, és ezt a templomajtóban álló két rendőr meghallotta és feljelentette. 1948. december 24-én szabadult fogságából .(Hetényi:Papi sorsok...412.p.)
Varga Remig József kispesti plébánost szintén az iskolákállamositása elleni Mindszenty körlevél felolvasásáért tartoztatták le. 6 év börtönt kapott. (Hetényi:Papi sorsok...422.p.)
Dr. Varsányi Lajos rádi plébanost 1948. junius 18-an azért tartoztattak le, mert az Actio Catholicahoz irt tiltakozo levelet az egyházi iskolák államositása ellen. A levél másolatt mutatta fel neki a nyomozó. Ő 1évet kapott.(Hetényi:Papi sorsok...422-423.p.)
Vári Ferenc kerekegyházi plébanost két és fél évre internálták, mert fellépett az iskolák államositása ellen. (Hetényi:Papi sorsok...422.p.)>
Megfelemlitéssel és terrorral léptek fel az iskolak államositása ellen tiltakozókkal szemben. Természetesen a "demokracia" megvalósulása érdekében .

A Szabad Esztergom hasábjain is ez a hang szólal meg az alabbi fenyegető hangú irásban :
Szabad Esztergom 1948. junius 6.

"Gróh és Kisházi képviselők ágáltak a maguk módján -demokraciaellenes kirohanásokkal- a vizivárosi zárda szülői munkaközösségének a héten megtartott értekezletén az egyházi iskolák fenntartása mellett. A vasárnap megrendezett, egyébként szép, diák sportünnepélyt is lealacsonyitották azzal, hogy propagandának használták fel .
Nem kifogásoljuk ezt, noha nevezhetnőnk demokráciaellenes nyilt összeesküvésnek is. De nem rójuk ezt fel, mert hiszen van egyéb felróni való, amelyek égető szükségszerűséggel követelik a egyházi iskolák mielőbbi államosítását. És ha azt tábort, amely követeli az államosítást azokkal szemben, akik védeni igyekeznek az egyházi iskolákat, bizony törpének látszik a védők csoportja a követelők serege mellett. Pedig a védők között ott van minden reakciós, ott vannak mindazok, akik ezzel is a demokrácia ellen akarnak uszítani. A nép, a vallásos hívők legtöbbje egészében az egyházi államosítása mellett áll a maga jogos érveivel, így nem kétséges, hogy még ebben a hónapban megszületik az egyházi iskolák államosításáról szóló törvény - az egyházakkal történő megegyezés nyomában.
S hogy mi lesz a hangoskodó reakciósokkal ,- arra is van törvény.

A sajtó eligazítását szolgálta az 1948. június 3-án induló MTI Belpolitikai Heti összefoglaló:

"Kedves Kartársunk !

A mai nappal megindítjuk Belpolitikai Heti Összefoglalónkat, amelyet ezentúl hetenként elküldünk olymódon ,hogy az szombaton  vagy vagy legkésőbb vasárnap már vidéki kirendeltségeinknél, vagy tudósítóinknál legyen. Az összefoglaló célja Kartársaink állandó tájékoztatása a belpolitikai eseményekről, azok jelentőségéről és hátteréről. Ezzel főleg azt a célt kívánjuk szolgálni, hogy megkönnyítsük a Kartársak különösen tudósítói munkáját.
Kívánatosnak tartjuk, hogy a Kartársak tudósításaik alkalmával tartsák szem előtt az összefoglalóban foglaltakat. Kérjük továbbá, hogy az összefoglalóval kapcsolatos esetleges észrevételeket, vagy kívánságaikat mielőbb közöljék a vidéki szerkesztőség vezetőjével.
Budapest, 1948. június 3.
Kartársi üdvözlettel
Tamás Károly az MTI vidéki szerkesztőségének vezetője

Belpolitikai Heti Összefoglaló
1948. május 27. - június 3.
A belpolitikai élet középpontjában az elmúlt héten változat lanul az egyház és állam közti viszony rendezésének kérdése állott .
A kormánybizottság és az egyházak közötti tárgyalások eddigi eredménye tudvalevőleg az, hogy a református egyházzal létrejött a megállapodás, az evangélikus egyházzal pedig jó mederben folynak a tárgyalások, a katolikus egyházzal való tárgyalások még nem kezdődtek meg. Ortutay Gyula kultuszminiszter pénteken Szófiába utazott s ezért a további tárgyalások néhány napig ha lasztást szenvedtek de az evangélikusokkal a hét végén, a katolikusokkal pedig előreláthatólag a jövő héten folytatódnak illetve megindulnak.:
A tárgyalások tengelyében a felekezeti iskolák államosításának kérdése áll.
Míg a protestáns egyházak meghajolva azok előtt a megcáfolhatatlan érvek előtt, amelyek a felekezet iskolák államositásának szükségességét feltétlenül bizonyítják magukévá tették a Magyar Dolgozók Pártjának ezt a követelését, addig a katolikus egyház egy része -Mindszenty és társai -valóságos harcot hirdetett és kezdett az államosítás ellen.
Fellépésüknek be nem vallott célja az volt, hogy befelé és kifelé egyaránt ártsanak az általuk annyira gyűlölt demokráciának.
A Mindszentyéktól felidézett harc azonban sorompóba állította a demokrácia erőit is s ennek eredménye az lett, hogy - amint Révai József legutóbbi nagy beszédében megállapította - a harc tulajdonkeppen már eldőlt, mégpedig a demokrácia javára.
Hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a miniszterelnökség és a kultuszminisztériumba naponként százával befutó táviratok és levelek özöne, amelyekben fővárosi és vidéki törvényhatósági szervek ,társadalmi egyesületek, pártszervezetek, hivatalok és üzemek dolgozói a leghatározottabban állást foglalnak felekezeti iskolák államosítása mellett és követelik annak mielőbbi megvalósítását .
Különösen Révai Józsefnek a kérdés egész hátterét oly élesen megvilágító beszéde után valóságos népszavazás jellegét öltötte magára a sok-sok ezernyi hasonló távirat és levél állandó özönlése .
Rendkívül fontos ezeknek az állásfoglalásoknak a sorába az egész kérdést a legjobban átértő pedagógus társadalomnak a határozott és szinte osztatlan kiállása az államosítás mellett.
Az elmúlt héten a fővárosban és a vidéken sorozatosan rendezett pedagógus gyűléseken a megjelent pedagógusok szinte egy emberként követelték az iskolák mielőbbi államosítását. De erre az álláspontra helyezkedett nemcsak az állami, hanem a felekezeti köztük a katolikus, főleg vidéki iskolák pedagógusainak túlnyomó többsége is.
. Ezek a katolikus tanítók és tanárok megértették, hogy itt nem kultúrharcról van szó. Hiszen az egyházat senki sem akarja bántani Magyarországon. Bizonyítja ezt a többi között min denekelőtt Ortutay miniszternek az a határozott kijelentése, hogy az állami iskolákban változatlanul megmarad a kötelező vallásoktatás és hogy kivétel nélkül minden felekezeti pedagógust átvesznek az állami státuszba.
mértékben emelkedett, a legvérmesebb optimisták várakozásait is felülmúlta.
A június-júliusi beruházásoknál fordul elő első ízben, hogy az ipari beruházások összege valamive felülmúlja a mezőgazdaságiakét. Ennek magyarázata az, hogy a közben történt államosítások miatt olyan üzemek beruházásai, amelyek eddig a magánberuházások között szerepeltek, most az állami befektetések összegét növelik. Nem szabad azonban elfele jteni azt sem, hogy az ipari beruházások jelentős része (pl. a mezőgazdasági gépeket gyártó Hoffher-Schrantz beruházásai) közvetve a mezőgazdaság fejlődését szolgálja.
A mezőgazdasági beruházások igen jelentós összege nagyban hozzájárul majd az agrár -munkanélküliség megszüntetéséhez, de ezentúl a csatornazás és öntözés lehetővé teszi majd a sok munkáskezet foglalkoztató belterjes gazdálkodásra való áttérést .
A Gazdasági Főtanács csütörtöki ülésén megállapították a júniusi állami költségvetést, amelyből kitűnik, hogy az immár hatodik hónapja deficitmentes: a bevételek teljes mértékben fedezik a kiadásokat.

Ennek köszönhet, hogy a két milliárdos ban forgalmat már hónapok óta nem léptük túl. Ez a gazdasági élet egészséges fejlődésének a jele. Hogy gazdasági életünk így megerősödhetett abban nagy része van az egész országra kiterjedő munkaversenyeknek, amelyek nemcsak ipari vonalon, hanem mezőgazdasági téren is folynak.
A magyar dolgozók a munkaversenyekben való résztvételükkel tesznek hitet a mellett, hogy bíznak a demokrácia fejlődésében és tudják, hogy maguknak építik az országot. Ezt az egészséges optimizmust, amely a magyar dolgozókat eltölti csak fokozza az a tény, hogy három aszályos esztendő után ez évben végre különösen a májusvégi országos esőzések után ha nem is rekordtermésre, de jó közepes termésre van kilátásunk. "(MTI)

1948. június 8-án rendkívüli közgyűlést tartott Esztergom város képviselő testülete. Dr. Bády István szabadsága miatt dr.Brassai György főjegyző elnökölt az ülésen,melyen Rácz János az MDP tagja az alábbit indítványozta az egyházi iskolák tárgyában:
az államosítást javasolja és javasolja, hogy a képviselő-testület hoz zon határozatot az államosítás mellett.
És Mindszenty székvárosa, a magyar Sion városi képviselőtestülete meghozta az alábbi határozatot:
"Esztergom megyei város képviselőtestülete az MDP indítványát, amelyet Rácz János képviselő-testületi tag terjesztett elő- lelkesedéssel és egyhangúan teljes egészében magáévá teszi és elhatározza, hogy az egyházi iskolák államosítását helyesli és szükségesnek tartja és a magyar Kormány ezirányú intézkedését támogatja."
Ellenvélemény nem volt... (Állami Levéltár. Esztergom.1948 évi esztergomi képviselő-testületi jegyzőkönyvek.)

Az egész országban szervezett propaganda hadjárat indult az iskolák államosítása mellett. ,,Államosítsák az iskolákat! " - követelte az Igaz Szó a Magyar Szabadságharcos Szövetség heti lapja 1948. 21. számában.
A Szabad Esztergom 1948 június 13-i számában arról ír, hogy ,,Az iskolák államosítása mellett határozott a Nemzeti Parasztpárt megyei értekezlete - majd "Az egyházi iskolák államosítását követelik a dolgozók" címmel szakszervezetek határozatait és táviratait közli.

1948.június 12-én az esztergomi Érseki Tanìtóképző ellen indított rohamot a demokrácia nevében a kommunista párt!











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!