Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Keresés a honlapon



Üzenőfal


Név:

Üzenet:








MINDSZENTYVEL EGYÜTT SZENVEDTEK
A MATHEOVITS-GRÓH -KISHÁZI PER


Mindszenty József elítélése után sor került a Slachta-párt képviselőivel való leszámolásra is. Még az 1949 májusi választás ki hirdetése előtt.
A Szabad Esztergom. 1949. március 20-i szamában irta:
"Mindszentyvel azonos bűnüket követett el Gróh József és Kisházi Mihály "majd cikkében röviden beszámol a vádról, melyet a következő lapokon a peranyag közreadásával részletesen is ismertetek .A Jelenkori magyar történelmi dokumentumok. 4.Washington D.C.1988." köteben jelent meg a ,,Matheovits-Gróh-Kisházi" per. A könyvet Washingtonban adta ki az Amerikai Magyar Kultúrközpont 1988-ban A ,,Matheovits-Gróh-Kisházi" per egyike volt a Mindszenty-per hez kapcsolódó koncepciós pereknek A vádlottak valamennyie országgyűlési képviselők voltak. Dr. Matheovits Ferenc a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt egyik alapítótagja volt. Dr Gróh József és Kisházi Mihály a Slachta Margit vezette Keresztén Női Tábor tagjaként lett országgyűlési képviselő. Az ellenük lefolytatott per célja, a Parlamentből és a közéletből való eltávolításuk volt.
A per anyagát olvasva nem kell jogásznak lenni, hogy lássuk azt a primitív hazugságot amelyből a vádakat összehozták.

Dr. Gróh Józsefről és Kisházi Mihályról már korábban is írtam most
dr. Matheovits Ferencről írnék néhány sort .
Megkerestem a Pécsen élő Matheovits Lászlót, hogy beszéljen édesapjáról, dr. Matheovits Ferencről. :
"Édesapám ,ifj. dr. Matheovits Ferenc, jogász volt, mint nagyapám, aki a pécsi egyetem tanára volt .Édesapám egyike volt azoknak, akik 1944-ben Barankovics István nal együtt megalapították a Demokrata Néppártot, amelyet 1949-be feloszlattak. Barankovics István külföldre menekült. A mai KDNP lényegében a volt Barankavics-partnak az utódja.
Édesapám még el. (1993 táján készült a beszélgetés, 1995-ben hunyt el.)
Az élet nagyon megtörte 1949-ben hamis vádakkal letartóztatták. Majd dr. Gróh Józseffel és Kisházi Mihállyal együtt lett a koncepciós per vádlottja. Ez volt a politikai per ellene. 1950-ban, kiszabadulása után részt vett a forradalomban. Ezért is elitélték. Majd 1964-ben újabb koncepciós per folyt ellene. Ekkor tíz évi börtönre ítélték. 1974-ben szabadult. Összesen 19 és fél évet töltött börtönben politikai perek vádlottjakén Megérte a demokratikus rendszerváltást és pártja újjáéledését, de már kora és betegsége miatt nem tud aktívan résztvenni a közeleben."

dr. Gróh József vagyonát elkobozták, kiszabadulása után 1953-ban Dömöst jelölték ki kényszerlakhelyéül. 1953 és 65 között Édesanyjával egy parasztgazda istállójában lakott. 1965-től utolsó évei smét Esztergomban töltötte.

NOT 2300/1949
BUDAPESTI NÉPBIRÓSÁG KÜLÖNTANÁCSÁNAK 1003/1949/3 SZÁMÚ ITÉLETE
(vádlottak: Matheovits Ferenc, Kisházi Mihály, Gróh József)

A demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének büntette miatt dr. Matheovits Ferenc és társai ellen indított bűnügyben a budapesti népbíróság külön tanácsa 1949. évi április 20. és 21. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján meghozta a következo itéletet:
Az 1949. január hó 20. napjától rendőr hatósági őrizetben, március 19. napjától előzetes letartóztatásban lévő dr. Matheovits Ferenc vádlott, aki 1914. május hó 29-én Brassóban született,anyja:Poszler Teréz, pécsi Kürt u. 2. alatti lakos, magyar állampolgár, járásbíró, volt országgyűlési képviselő, vagyontalan, katona volt, két gyermek atyja
bűnös egy rendbeli az 1946:VII tc. 1. -ának 1. bekezdésében a demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezesének és vezetésének bűntettében,
az 1949.március hó 16. napjától rendőr hatósági örizetben, március hó 21. napjától előzetes letartóztatásban lévő Kisházi Mihály II rendű vádlott, aki 1911. szeptember hó 29-én Magyarbánhegyesen született, anyja néhai Piros Teréz esztergomi Szt. Anna u. 1. szám alatti lakos , tanítóképzői gyakorló iskolai tanár, volt országgyűlési képviselő magyar állampolgár, nős, két gyermek atyja, vagyonos, katona nem volt
bűnös egy rendbeli az 1946:VII tc. 1.§-ának 2. bekezdésében a demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettében, az 1919.március hó 19. napjától rendőrhatósági őrizetben, március 21.napjától előzetes. letartóztatásban lévő dr. Gróh József III . rendű vádlott, aki 1883. március 8-án Esztergomban született, anyja: néhai Polyánszky Viktória, esztergomi, Széchenyi tér 7. szám alatti lakos, gyakorló ügyvéd , érseki jogtanácsos, volt országgyűlési képviselő , magyar állampolgár, nős, három gyermek atyja, vagyonos ,katona nem volt
bűnös egy rendbeli az 1946.VII. tc. 8.§-ának 1. bekezdésében meghatározott feljelentési kötelezettség elmulasztásának vétségben. A népbíróság külön tanácsa ezért dr. Matheovits Ferenc. I. rendű vádlottat az 1946:VII tc. 10.s anak 1. és 5. bekezdése alapján 12 évi fegyházra mint főbüntetésre,10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, végül fellelhető egész vagyonanak elkobzására mint mellékbuntetésre.
Kisházi Mihály II. rendű vádlottat az 1946:VII.tc.10 §-ának 2. és 5. bekezdése alapján 7 évi fegyházra mint főbüntetésre, végül fellelhető egész vagyonának elkobzására mint mellékbüntetésre.
dr. Gróh József III. rendű vádlottat az 1946: VII tc. 10. §-ának 4 bekezdésének 1. tétele és 5. bekezdése alapján 2 évi fogházra mint főbüntetésre, 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen időtartamú felfüggesztésére, végül vagyona fele részének elkobzására mint mellékbüntetésre ítéli .

I. Indoklás .
A budapesti népbíróság külön tanácsa dr. Matheovits Ferenc Kisházi Mihály, Gróh József vádlottak ténybeli beismerése, a tárgyaláson kihallgatott dr. Baranyai Jusztin. és dr. Zakar András tanúk vallomása s a tárgyalás egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg:
Dr. M.F. vádlott, aki 1942. májusától a pécsi járásbíróságon mint járásbíró teljesített szolgálatot, 1946 novemberében a Független Kisgazda Pártba lépett be. Miután az 1947-évi képviselőválasztások alkalmával felvették a DNP képviselőinek Baranya vármegyei listájára , kilépett a FKGP-ból és belépett a DNP-ba és mint a képviselője sz országgyülés tagja lett. Dr. M. F. I. rendű vádlott a Barankovics István által vezetett DNP-t nem tartotta elég erős keresztény pártnak és úgy találta, hogy a párt nem követi Mindszenty József esztergomi érsek és a püspöki kar irányvonalát.Minthogy helyeselte Mindszenty politikai állásfoglalását a szökésben lévő Zoltán Pál DNP-i képviselő társával egyutt elhatározta, hogy a DNP-ból kilép és szorosabb kapcsolatot keres Mindszenty Józseffel. 1948. év ején I. vádlott a szökésben lévő Zoltán Pál, Pócza Lajos valamint Fehér Ferenc és Barkóczy József képviselő társaival együtt a DNP-ból kilépett .
Ezt követően felkereste Endrédy Vendel zirci apátot, akiről tudta, hogy Mindszentynek bizalmi embere elmondotta neki a DNP-ból való kilépésének indokát és kifejezte azt a kívánságait ,hogy szeretne összeköttetésbe kerülni keresztény közéleti férfiakkal. Endrédy Vendel egy névjegyet adott neki dr. Baranyai Jusztinhoz, akiről köztudomású volt, hogy a magyarországi legitimista mozgalomnak egyik vezetője. Dr. M.F 1948 márciusában fel is kereste Zoltán Pál társaságában Baranyai Jusztint, vele is közölte a Barankovics-pártból történt kilépését és kifejezte azt az óhaját, hogy szeretné tanácsait kikérni, mert mind belpolitikai mind külpolitikai szempontból tájékozatlannak érezte magát. Röviddel ezután még egy alkalommal felkereste dr. M.F. vádlott Baranyai Jusztint s ez alkalommal felvetette azt a kérdést, hogy miként lehetne a meg szakadt jogfolytonosságot helyreállítani, ha Magyarországon háborús konfliktus és külföldi beavatkozás folytán a politikai helyzet megváltozik. Baranyai J. megemlítette az athéni pátriárka ideiglenes államfőségéhez hasonlóan, Mindszenty Józsefnek az ideiglenes államfőségét, amelyet természetesen csak külhatalmi segítség hozhatott volna létre. Ugyanúgy mint ahogy az athéni metropolitát is külhatalom bízta meg az ideiglenes államfő méltóságával. Ugyanakkor Baranyai J. kifejezésre juttatta, hogy a Habsburg-restauráció híve Matheovits Ferenc is kijelentette, hogy ő is a királyság intézményének a híve, kemény ellenzéki politikát kíván folytatni és Mindszenty Józsefet támogatni fogja.
ugyanebben az időben Matheovits Ferenc I. r. vádlott felkereste Zakar Andrást , Mindszenty titkárát és kihallgatást akart kérni Mindszentytől. A Zakarral való beszélgetés során elmondotta támogatni kivánja, majd elmondotta, hogy a DNP-ból kilépett és a KNT kiszélesítését tartaná helyesnek. A beszélget megállapodott Zakar hogy az átalakítandó párt kidolgozza.
1948. májusában dr. M.F. I. r. vádlott és a DNP-ból kilépett képviselők megbeszélést tartottak a KNT képviselőivel, köztük Kisházi Mihály II. r. és dr. Gróh József III. r. vádlottal a parlament könyvtárában az iskolák államosításának kérdésében követendő állásfoglalásukról. Ezt követően szó volt arról, hogy új keresztény pártot kell szervezni az új választások esetén. Dr. Gróh József III. r vádlott figyelmeztette dr. M.F-t, hogy ne foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, mert nagy az ellentét a kormány és a katolikus körök között. Ezt követően a parlament folyosóján dr. Matheovits Kisházi Mihállyal tárgyalt egy új párt létesítéséről és az volt a javaslata, hogy a KNT-t kellene kiboviteni és Keresztény Párttá átalakítani. Ekkor Matheovits megkérte Kisházi Mihályt, hogy ezt a javaslatát közvetítse a KNT vezetője, Slachta Margit felé. Kisházy Mihály II. r. vádlott ennek eleget is tett. Dr. M.F. javaslatait közölte Slachta Margittal, aki azonban azzal vetette el a javaslatot, hogy közel 30 éves múltra visszatekintő pártját nem adja oda semmiféle vállalkozásra. Kisházi Mihály ezt közölte M. F-el .
Dr. M.F. és K.M. vádlottak az említett parlamenti folyosón tar tott megbeszélés eredményeként egy-egy írásbeli tervezetet dolgoztak ki és juttattak el dr. Zakar Andráshoz. Kisházi Mihály tervezetének a lényege azonos volt dr. M.F. tervezetével és azt tartalmazta, hogy a jogfolytonosság 1944. március 19-ével megszakadt és ennek a helyreállítása végett Mindszenty J. mint az ország első zászlósura lenne az allamfő és a vezetése alatti hivatalnok -kormány közreműködésével országos választás döntene az államforma kérdésében. A tervezet többi része abból a feltételból indult ki, hogy a királyság melletti döntés esetén Habsburg Ottó lenne a király. A földreform módosulna annyiban, hogy a 500 holdig visszaállítanák a földbirtokokat'Dr.Zakar András a tervezet közjogi részét levágta, a többit azzal adta át Kisházi Mihálynak, hogy ez veszedelmes dolog ilyet ne tartson magánál. Dr. M. F a vádlott tervezetét is Kisházi Mihály II vádlott adta át Z.A.-nak. Eszerint a tervezet szerint ,a jogfolytonosság 1944.március 19-ével megszakadt, a megalakuló régenstanács elnöke Mindszenty J. lenne, mint ideiglenes államfő. Ezt követően a régenstanács hivatalnok-kormányt nevez ki, majd országos választás dönt az államforma kérdésében, királyság melletti döntés esetén Habsburg Ottó lesz a király. Egy régi országbírói - értekezlethez hasonló bizottság vizsgalná felül 1944. március 19-e után hozott törvényeket és rendeleteket. Igazságügyi vonatkozásban a tervezet olyan részleteket tartalmazott, hogy március 19 napját követ birói és ügyészi kinevezéseket igazoló eljárás során kell felülbírálni, a népbíróságot és a munkás bíróságokat meg kell szüntetni, a vezető állásban levő kommunistákat pedig köztörvényi úton kell büntetőjogi felelősségre vonni . A földreform tekintetében a tervezet azt tartalmazta, hogy a földbir tok felsó határa 500 hold legyen, az egyházi birtokokat addig a határig, valamint az összes erdőbirtokokat felső határ nélkül vissza kell adni. Kitért I. r. vádlott tervezetében a zsidókérdés megoldására is, amelyben az asszimilálódni nem hajlandó zsidók kivándorlását gazdasági kényszerintézkedések útján kívánta elérni. Dr. Zakar A. ezt a tervezetet átadta Mindszenty Józsefnek, majd pár nap múlva visszaadta Kisházi Mihály II. r. vádlottnak azzal az uzenettel, hogy égesse el I. r. vádlott a tervezetet, mert veszélyes anyag. Dr. M.F. I r. vádlott a tervezetet meg is semmisítette.
A szökésben lévő Pócza Lajos volt országgyulési képviselő egy belügyi tervezetet készített, amelynek elgondolása szerint az 1944 március 19-i állapot alapul vételével a rendőrséget át kell szervezni az államvédelmi szerveket meg kell szüntetni, s a csendőrséget vissza kell állitani. Ezt a tervezetet is Kisházi Mihály II. r. vádlott továbbította Zakar Andráshoz. II. r. vádlott ezen kívül kultusztervezetet is készített, melynek egyik intézkedése az egyházi iskolák visszaállítása volt .
Mindszenty Józseffel M.F. l. r. vádlott 3 alkalommal beszélt ,először 1948. júniusában Mariagyüdön egy Mária-nap alkalmával, másodszor 1948 augusztusában Budán az Úri utcában levő érseki palotában. Ez alkalommal Matheovits Ferenc közölte a Barankovics - pártból való kilépésének indokait és politikai célkitűzéseit .
Ezt követően M.F I. r vádlott egy Keresztény Párt programtervezetét dolgozta ki, amely lényegileg a már ismertetett korábbi tervezetben foglalt elveken alapult. Ennek a lényege is az 1944. március 19-i jogfolytonosság megszakadása volt a földbirtok -reform revideálásával és az államosítás megszüntetésével. Ez a szemben az előbbi inkább elméleti tervezettel, inkább gyakorlati jellegű volt. A tervezet a nemzeti kérdéssel is foglalkozott és személyi autonómia álláspontjára helyezkedett. Ezt a tervezetet ugyancsak Kisházi Mihály II. r. vádlott vitte dr. Zakar Andrásnak nyitott borítékban. Dr. Z.A. ezt a programtervezetet Mindszentynek adta át. M.J. a tervezethez két megjegyzést füzott, az egyik az volt hogy a nemzetiségi kérdésben a kulturális autonómia álláspontjára kell helyezkedni, a másik pedig, hogy egyházi vonatkozású kérdésekben a püspöki kar álláspontja az irányadó. Dr. Z.A. ezt tervezetet borítékba téve dr. Gróh József III. r. vádlottnak adta azzal, hogy továbbítsa dr. Matheovits Ferenc I. r. vádlottnak a hozzáfüzott megjegyzésekkel.. Dr. Gróh József III r. vádlott ezt át is adta M.F. I r. vádlottnak.
Ezt az esetet megelőzőleg egy alkalommal, közelebbről meg nem határozható időpontban dr. Z.A. mutatott dr. Gróh József III. r vádlottnak egy olyan tervezetet, amely a köztársaság erőszakos úton aló megdöntésére irányult az 1944. március 19-i jogallapot visszaállítása mellett .
Matheovits Ferenc I. r. vádlott 1948 tavaszától kezdve a szökésben lévő Zoltán Pállal együtt kapcsolatot keresett a budapesti amerikai követség egyik megbízottjával. Mr. Koczákkal . Külpolitikai tájékoztatást kért nevezettől és információt kért a külföldi magyar emigrációról is. Ezenkívül Koczak segítségét kérte arra az esetre, ha összeesküvési perbe vonnak be és emiatt külföldre kellene távoznia . Zoltán Pállal együtt ebbol a célból át is adtak Koczaknak 3-3 drb fényképet .
1948 nyarán ,közelebbről meg nem határozható időben Zoltán P. Matheovits F. I. r. vádlottal tartott előzetes megbeszélés alapján Ausztriába utazott és ott tajékozódott a magyar emigráció helyzete felől. Tapasztalata eredményét közölte hazaérése után Matheovits Ferenc I.r. vádlottal, aki Esztergomban felkereste dr. Zakar A-t és elmondotta Zoltán Pál ausztriai tapasztalatait azzal a megjegyzéssel, hogy a magyarok széthúznak , külön politizálnak, s említette Kisbarnaki Farkas Ferenc kormányalakítási kisérletét is, amely groteszk helyzetet teremtett és az amerikaiak visszahúzódását eredményezte. Ezt követően kb' 2 hét múlva Zoltán Pâl is beszélt dr. Zakar Andrással és azt mondotta, hogy 1. vádlott által adott tájékoztatásból a legfontosabb kimaradt, nevezetesen hogy a külföldi magyarok összefogásának és segélyezésének nincs központi irányító szerve.
1948. tavaszán és nyarán Matheovits F. I. r. vádlott több alkalommal beszélt egy Briglevics István nevu személlyel, akit később az ÁVH körözött. Briglevics I. beszámolt I. r. vádlottnak arról, hogy Zala megyében a volt csendőrök mozgolódnak és külföldről futár útján pénzt kapnak. Neveket is említett, köztük Temesvári volt csendórtiszt nevét, I. r. vádlott azt mondotta Briglevicsnek, hogy ismét jön külföldi futár, azt küldje el hozzá, lehetőleg névjeggyel .
Matheovits F. r. vádlott 1948. decemberében tárgyalt utoljára Mindszenty Józseffel, amikor is szó volt egy a Mindszenty védelmére beadandó képviselőházi memorandumról.
Mindszenty Józsefet, Baranyai Jusztint és Zakar Andrást a budapesti népbíróság Nb. IX. 254 1949/10 szám alatt kelt nem jogerős ítéletével a demokratikus államrend és koztarsaság megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettében bűnösnek mondotta ki és elitélte.
Mr.Koczakot a magyar kormány kérésére a diplomáciai testület tagjával össze nem férő magatartása miatt kormánya visszahívta .

II.

Dr. Matheovits Ferenc és Kisházi Mihály vádlottak a nyomozás során tett beismeró vallomásuk egy részét lelki kényszerre hivatkozva elfogadható ok nélkül visszavonták. A bíróság a tárgyaláson a Bp. 305. S I.bek. alapján felolvasott nyomozati vallomásokat a Bp. 324 §2.bek. értelmében jogszabálysértés nélkül mérlegelhette. Mégis a bizonyitékoknak gondos mérlegelésével a fenti tényállás megállapításának alapján a vádlottak nyomozati vallomásának csupán azt a részét vette , amelyet a tárgyaláson kihallgatott Baranyai Jusztin és Zakar András tanuknak és a vádlottaknak a főtárgyaláson tett vallomása is alátámasztott.
Dr. Matheovits F l. r. vádlott tagadta búnösségét és lényegében azzal védekezett, hogy cselekménye nem lépte túl a gondolatszabadság körét , szándéka nem irányult a demokratikus állam rend és köztársaság megdöntésére, eroszakos cselekvőség nélküli tervezgetése nem volt alkalmas eszkoz a köztársaság megdöntésére, Mindszenty Józsefnek és társainak cselekvőségével nem volt tisztába és a tervezetek megsemmisítésével szándékától elállott .
A népbíróság elsősorban azt tette vizsgálat tárgyává, hogy dr Matheovits Ferenc I. r. vádlottnak a fenti tényállásban részletezett tevekenysége kimeríti-e a vád tárgyává tett, a demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése és vezetése büntettének tényálladéki elemeit.
A mozgalom fogalmilag több személynek tudatos együttműködése további személyek bekapcsolásával egy meghatározott cél megvalósítása érdekében.
A fenti tényállásból kétségtelenül kitűnik, hogy dr. Matheovits F. I. r. vádlotton kívül, de az ő kezdeményezése folytán tobb személy, így Kisházi Mihály II. r. vádlott. a szökésben lévő Pócza Lajos .Zoltán Pál működött össze. A további személyek bekapcsolására utal az a körülmény, hogy dr. Matheovits F részben a DNP-ból kilépett többi képviselőtársait, részben a KNT képviselőit politikai célkitűzései részére megnyerni igyekezett. Ez a politikai célkitűzés a királyság intézményének Habsburg Ottó trónra juttatásával való visszaállítása, addig is vádlott beismerése szerint ellenzéki keresztény politika érvényesítése és Mindszenty József politikai állásfoglalásának támogatása volt.
Dr. Matheovits Ferenc a fenti tényállásban részletesen ismertetett tervezeteiben olyan közjogi álláspontra helyezkedett, hogy a jogfolytonosság 1944.március 19-én megszakadt. Ez lényegileg azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság törvênyességét nem ismeri el. Dr.Matheovits Ferenc vádlott a demokratikus államrenddel és köztársasággal szöges ellentétbe álló államformát tartott helyesnek és megvalósitandónak.A biróság megítélése szerint a királyság intézményének és a Habsburg Otto trónra juttatása csak a demokratikus államrend és köztársaság megdöntése útján valósulhatna meg, annál is inkább, mert a történelem tanusága szerint az elmaradottabb allamforma haladó államformát békés uton nem válthat fel.
Ezen logikai érven kivül vádlott egész tevékenységének helyes mérlegelése is azt bizonyitja, hogy az általa kezdeményezett es vezetett mozgalom a köztársaság megolontésére irányult. Ez kitűnik elsősorban abból, hogy Matheovits Ferenc legátfogóbblis kereteket nem tartott célja megvalositására alkalmasnak.Azért nem fogadható el a vádlottnak védekezése, hogy tervezeteiben legalis pártprogramot kivánt lefektetni. A Kisgazda Párt, amelyből I. r. vádlott 1947 nyarán kilépett, kezdettől fogva koztársaság párt volt. A Barankovics István által vezetett DNP-ból is azért lépett ki a vádlott, mert beismerése szerint ez a párt nem élvezte a katolikus klérus teljes támogatását és nem követi Mindszenty József irány vonalát. Köztudomású pedig, hogy a legitimista irányzat támogatói elsósorban a katolikus klérus köréból kerültek ki. A vádlott tehát legitimista célkitűzéseit nem látta a Barankovics-pártban megvalósíthatónak. Eredménytelen maradt I. r. vádlottnak az a kísérlete, hogy mozgalmának a Slachta-fé KNT-ban találjon legális párt keretet. Miután Kisházi Mihály II. r. vádlott közölte Matheovits Ferenc I. r. vádlottal Slachta Margit elutasító álláspontját I. r. vádlott mégis kidolgozta a fenti tényállásban részletezett pártprogramját. Ekkor már kétségtelenül tudatában volt annak, hogy ez a program legális párton belül nem valósítható meg .

III.

De nem volt megvalósítható a a legális úton fasiszta jellegú célkitűzései miatt. A jogfolytonosság meg szakadásának 1944. március 19-i idópontja a Horthy-féle ellen forradalomnak az elismerését jelenti.
Mindszenty Józsefnek mint az "ország első zászlósurának" privilegizált jogállás tulajdonitasa,az egyházi birtokok visszaállitása, a földbirtok határ 500 holdra való felemelése, a régi feudális rend visszsállitását célozta . A földbirtokreform ,az államosítás , a népbíróság és a munkásbiróság intézménye, a demokratikus rendőrség a demokratikus államrendnek olyan alapintézményei, amelyekben a dolgozó nép akarata és hatalma jut kifejezésre. Vádlot ezeknek az alapintézményeknek a megsemmisitésére is törekedett. Ez a törekvés csak a nép akarata ellenére, külső erőszak segitségével remélhette megvalósulását.
Az állampolgári jogegyenlőségnek az a tagadása, amely a ,,zsidókérdés rendezésében" kifejezésre jutott s ezzel együtt a faji és felekezeti gyűlölet felkeltése mind megannyi fasiszta jellegű célkitűzések . Ezek tehát a fennálló demokratikus államrendben legális párt programját nem is képezhették és csak a demokratikus államrend meg döntése útján lettek volna megvalósíthatók.
Matheovits Ferenc vádlott tevékenysége már az említett tervezetek írásba foglalása és más személyekkel való közlésével túlhaladta a gondolat szabadságának körét, de a vádlott még ennél többet tett. Hogy sajat személyének és mozgalmának nagyobb súlyt adjon, tárgyalásokba bocsátkozott a demokratikus államrend ellenségeivel, ezek között Mindszenty Józseffel, dr. Baranyai Jusztinnal. dr. Zakar Andrással. Nem fogadható el a vádlottnak az a védekezése, hogy Mindszentynek köztársaságellenes beállítottságáról bírt tudomással. Magyarországon köztudomású és minden politikailag érett ember előtt nyilvánvaló volt, hogy Mindszenty József a felszabadulástól kezdódően szemben állt a hazánkban végbemenő gazdasági, társadalmi és politika fejlödéssel, s élesen szemben állt az 1946:I. tc-ben létesített demokratikus államrenddel és köztársasággal: Amikor tehát vádlott saját beismerése szerint helyeselte Mindszenty József állásfoglalását és azt a maga részéről támogatni kívánta, feltétlenül tudatában kellett lenni annak a köztudomású ténynek is, hogy nem csak a legitimisták hanem az összes belföldi reakciós elemek Mindszenty Józsefet tekintették vezetőjüknek... A fent említett tárgyalásokon kívül M. F.vádlott a KNT-nak keresztény táborrá való kiszélesítésére, tehát mozgalmának tömegbázist akart adni.
Hogy ez nem sikerult, az már a vádlott akaratán kivül fekvő okból következett be .
A legális pártkeretnek mint fedöszervnek biztosítására irányuló cselekvőségén kívül I.r. vádlott tájékozódott Briglevics István útján a belföldi ellenforradalmi erők irányában is...
Ezen kivül I.r.vádlott a külföldi magyar emigrációval való kapcsolatok kiépítésére is törekedett ....
Mindezeket összefoglalva a köztársasággal szemben álló államformának létesítésére irányuló tervezet kidolgozásán kivül fasiszta jellegú pártprogram kidolgozása, írásba foglalása más személyekkel folytatott tárgyalások, a belföldi ellenforradalmi erők felé való tájékozódás és a demokratikus államrend külső ellenségeivel kapcsolatok kiépítése túlhaladják az elméleti feltételezéseket és a gondolati szabadság körét és olyan konkrét cselekvőséget képeznek. amelyek együttes összefüggésükben, helyesen mérlegelve, a demokratikus államrend és koztársaság meg dontésére irányulnak.
Nem fogadta el a bíróság I.r. vádlottnak azt a védekezését sem ,hogy erőszakos cselekvöség nélküli tervezgetése alkalmatlan eszköz volt a köztársaság megdöntésére. A bíróság megítélése szerint az 1946: VII tc. 1.§- ában meghatározott bűntettnek a közvetlen erőszak alkalmazása nem tényálladéki eleme. De a vádlott a királyság visszaállítását háborús konfliktus folytán előálló külhatalmi beavatkozástól, tehát külső erőszaktól várta, emellett a belföldi és külföldi ellenforradalmi erők felé való tájékozódással ezeknek a beavatkozását is a célkitűzései megvalósítására akarta felhasználni. Az a körülmény, hogy a demokratikus államrend szilárdsága útját állta a vádlott által kezdeményezett mozgalom megerősödésének csak azt eredményezte, hogy ez a mozgalom az államvédelmi szervek általi leleplezéséig relatíve alkalmatlan eszköznek mutatkozott a demokratikus államrend megdöntésére .Ez a relatív alkalmatlanság azonban semmit nem von le a vádlott cselekvőségének veszélyességéből, különös figyelemmel arra, hogy ezek a törvényhozó testület egyik tagjának, tehát politikai súllyal bíró személynek célkitűzései és cselekvóségei voltak.

IV.

Kisházi Mihály II .r.vádlottal szemben a népügyészség ugyancsak a demokratikus államrend és kpzt. megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének bűntette miatt emelt vádat.
Kisházi Mihály II.r.vádlott tagadta bűnösségét s azzal védekezett, hogy az általa kidolgozott tervezetet parlamentaris úton kívánta megvalósítani és I.r.vádlott cselekvőségéről tudomassal nem bírt.
Abból a körülménybol, hogy a II.r.vádlott a parlament folyosóján I. r. vádlottal tartott pártalapításra vonatkozó meg beszélés után I r. vádlott tervezetével teljesen azonos tartalmu tervezetet dolgozott ki, kétségtelenül az állapítható meg, hogy a két vádlott között a közös célkitűzés a királyság helyreállításának megvalósítása akarategységet teremtett meg.
Kisházi Mihály II. r. vádlottnak a tényállási részben körülirt cselekvőségeit a bíróság nem találta vezető jellegűnek, mert megítélése szerint a vezetés fogalmilag mások cselekvőségének az irányítását jelenti. I. r. vádlott irányította mások cselekvőségét, de II. r. vádlott nem. Ezért a bíróság Kisházi Mihály II. r vádlott cselekvőségét a vádtól eltérőleg tevékeny részvételnek minősítette.
Kisházi Mihály II. r. vádlottnak az a cselekménye, hogy a demokratikus államrend és közt. megdontésére irányuló mozgalomban tevékenyen részt vett az 1946: VII tr:. 1§. anak 2. bekezdésében meghatározott bűntett tényálladéki elemeit ezért ót ebben kellett bűnösnek kell kimondani .

V.

Dr. Gróh József III. r. vádlottal szemben a népügyészség az 1946 VII tc. 1. S-ának 2. bekezdésében meghatározott bűntett miatt azért emelt vádat, hogy dr. Matheovits F. és Kisházi M. vádlottakkal közreműködve részt vett a vád tárgyává tett közjogi programtervezet és az ún. ,,Keresztény tábor" célkitűzéseinek kidolgozásában, ez utóbbi szervezeti kérdésben I.r. vádlott és dr. Zakar András között közvetített, a tervezettel kapcsolatban Mindszenty álláspontját I. r. vádlott közölte és a Mindszenty József által írt, de a demokratikus rendszer elleni tartalma miatt terjesztésre eltiltott nyilatkozatokat sokszorosította és terjesztette .
Az a körülmény, hogy a vádlott a közjogi tervezet és az említett pártprogramtervezet kidolgozásában részt vett volna a tárgyalás adatai alapján bizonyítást nem nyert. Erre vonatkozólag a vádlott nyomozati vallomása sem tartalmaz semmiféle adatot. Ugyancsak nem nyert bizonyítást a Mindszenty-féle nyilatkozat sokszorosítása és terjesztése, sem pedig annak tartalma. A vádlott tagadásával szemben nem nyert bizonyítást az a körülmény, hogy III. r. vádlott az I. r. vádlott által kidolgozott programtervezet ismeretében közölte volna Mindszenty József álláspontját I. r. vádlottal. Ez a közlés pusztán a nemzetiségi kérdésre vonatkozott és ez egy magában a tevékeny részvétel fogalma alá nem vonható, annál kevésbé, mert a tényállás adatai szerint a KNT-nak I. r. vadlott által tervezett kiszélesítését ellenezte .
Tényként állapította meg ellenben a bíróság III. r. vádlott terhére, hogy dr.Zakar Andrásnál egy olyan tervezetet látott, amely a demokratikus köztársaságnak külföldi erőhatalom útján történt megdöntése után a királyság helyreállítására irányult Dr. Groh József III. r. vádlott tehát a köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomról hitelt érdemló tudomást szerzett, s erről a hatóságnak jelentést nem tett .
Ez a cselekmény kimeriti az 1946:VII tc.8. §.-ának1.bekezdésében meghatározott vétség tényálladéki elemeit, ezért őt ebben kellett bűnösnek kimondani .

VI

A büntetés kiszabásánál a bíróság nyomatékos súlyosbító körülményként mérlegelte mind a három vádlottnál magasabb képzettségét és törvényhozói minőséget. Dr. Matheovits Ferenc vádlottal szemben tüdőbeteg állapotát, Kisházi Mihály II. r. vádlottal szemben tevékenységének viszonylag kisebb körét. dr. Gróh József III.r. vádlottal szemben pedig idős korát és beteg állapotát mérlegelte enyhítő korulményként .

VII

Matheovits Ferenc I. r vádlott védóje a bizonyítás kiegészítése során kérte Fehér Ferenc és Barkóczy József tanukénti kihallgatását a parlamenti könyvtárszobában tartott megbeszélésre vonatkozóan. Ezt a bíróság azért nem rendelte el. mert Kisházi Mihály II. r. vádlottnak a főtárgyaláson tett vallomásából kitűnően ,amikor II. r. vádlottal pártalapításról beszélt, kettőjükon kívül más nem volt jelen, ezért a fenti tanúk kihallgatása felesleges. Briglevics István tanúkénti kihallgatását a bíróság azért nem rendelte el, mert I. r. vádlott előadása szerint ez a tanú körözés alatt áll, tehát tanúkénti megidézése csak a tárgyalás felesleges elhúzódását eredményezné. Végül I. r. vádlott idegállapotának megvizsgálására a bíróság a tárgyalás adatai alapján figyelemmel kulönösen I.r. vádlott értelmesen és összefuggően előterjesztett védekezésére, semmi okot nem látott.
Kisházi Mihály II. r. vádlott védője dr. Jámbor Miklós tanúkénti kihallgatását kérte a Mindszenty féle nyilatkozatra vonatkozóan. Minthogy a vádbeli tényállásnak ezt a részét a biróság a tárgyalás adatai alapján II. r. vádlott terhére megállapíthatónak nem látta, az erre vonatkozóan előterjesztett bizonyításkiegészítés iránti indítványt feleslegesnek tartotta.
Dr. Gróh József III. r. vádlott védője által előterjesztett és lényegileg a vádlottnak a felszabadulás előtti egyébként demokratikus magatartására vonatkozó bizonyítási kiegészítés iránti indítványát azért utasította el, mert a bíróság megítélése szerint ez a magatartás a vád tárgyává tett bűncselekmény elbírálásánál közömbös.

Budapest, 1940 aprilis hó 21.

dr. Horváth László t. elnök, Pusztai János, Üveges József (?)Erdész Imre, Varga István népbírák

NOT-ítélet


A vádlottak és védőik semmisségi panaszt nyújtottak be:
l. a bűnösség megállapítása miatt 2. a törvénysértó minosítés miatt, 3. enyhítésért, 4. mivel a bíróság elutasította a felajanlott bizonyítási indítványokat
a bíróság a semmisségi panaszokat elutasítja kivéve az elsőfokú ítéletnek dr. GróhJózsef mellékbüntetésére vonatkozó részét amennyiben az egyketted vagyonelkobzást is kimondott. A Nbnov 20. §-ának 2. bek. alapján megsemmisíti az ítéletnek ezt a részét és nevezett vádlottat illetően a vagyonelkobzás kimondását mellőzi
a NOT nem tapasztalt iratellenességet, homályosságot az elsőbíróság tény megállapításában
az elsőbiróság helyesen állapította meg a vádlottak búnösségét, s cselekményüket törvényszerűen minősítette
"Az abszolút büntetőjogi védelemnek a megadása szükséges, mert nem lehetséges, hogy a haladást biztosító demokratikus állam rendet és államformát reakciós erők szervezkedése akár alakilag jogellenesnek nem minősíthető eszközökkel is veszélyeztethesse. Az említett 1946 VII. tc. 1. §-ában meghatározott büntett tényálladékának nem eleme a célzat, csupán az egyszerű szándék, amely fennáll, ha a tettes cselekvőséget, amely az államrend vagy köztársaság megdöntésére irányulóként jelentkezik akarata és tudatában volt annak, hogy cselekménye a demokratikus államrend vagy köztársaság megdöntésével veszélyeztet. E veszélyeztetés nem azonos értelmű a megdöntésre való alkalmassággal, hanem akként értendő, hogy a cselekmény, mozgalom, szervezkedés akár ön magában, más hasonló törekvésekkel együtt közrehathasson a demokratikus államrend vagy köztársaság megdöntésének mint lehető eredmény bekövetkezhetőségének irányában. A cselekménynek, mozgalomnak, szervezkedésnek objektíven és nem szubjektíven kell a megdöntésre az említett veszélyeztetésen keresztül irányulnia, a tudatnak pedig az objektív irányulást csupán át kell fognia. Ami pedig a mozgalom" és ,,Szervezkedes" fogalmaknak egymáshoz való viszonyát illeti, az Országos Tanács álláspontja szerint éles határvonalú megkülönböztetés közöttük nem tehető. Mindkettőnek lényege több személynek bizonyos irányú együttmüködése. A szervezkedésnél ez az együttműködés és annak tudata szorosabb, a keretek határozattabbak. Ezzel szemben a mozgalom általában tágabb, határozatlanabb keretű részek összetartozásának tudata nem kifejezett .
A fent kifejezettekhez képest figyelemmel az irányadó tényállásra, nem tényálló tehát a védelemnek az a védekezése, hogy vádlottak tervezgetései csak elméleti síkon mozogtak, tehát nem jogellenes eszközökhöz folyamodtak és cselekvőségük éppen ezért nem sérti a jogvédett tárgyat, úgyszintén, hogy cselekvőségukbol hiányzik az államrend megdöntésére irányuló szándék, illetve a veszélyeztetés lehetõsége .
"Törvénysértő azonban az elsőfokú ítéletnek dr. Gróh József III r. vádlottra vonatkozóan a részleges vagyonelkobzást kimondo rendelkezése. Ugyanis az 1940:VI tc. 10. §-ának 5. bekezdése a vagyonelkobzás kiszabását csupán bűntettek esetében írja elő kötelezően. Minthogy a vádlott csupán vétségben lett bunösnek ki- mondva, ezért a védelem ide vonatkozó alapo semmisségi panasza folytán a vagyonelkobzás kiszabását mellő kellett ."..
Budapest, 1949, szeptember 28 .
Bojta Béla t.e. Szavazók: Fadgyas, Biczo, Lázár Miklós Dr. Gosztonyi Péter (Svájc) Legújabbkori Történeti Archívumából .

Részlet Gróh Józsefné 1949. november 27-én fiához írt leveléből
Kedves Józsikám! Megkaptam 20-iki leveledet, igen gyorsan jött, harom nap alatt itt volt. Apukarol számolok be eloszor Szegeny nagyon szomorú levelet küldött e héten. Oly nagyon örült a meleg irhabundajanak, mert jó me- leg volt, elvettek, ugyanúgy a két teveszor takaróját luxus jellege miatt Most vagy tiz napja minden meleg holmit nélkülöz .
1968. dec. 6.


Gróh József levele gyerekeihez:

Kedves Józsi fiam és leányom Zsuzsi!
Rövid pár hét múlva 87-ik évembe lépek - tán meg sem érem .Ritkán találkozhatunk, ezért így búcsúzom tőletek . Nehéz volt szüleim sorsa és a magamé sem könnyű.
Észbeli tehetségem csak ,,elégséges'' s egy ízben elégtelen volt tanulmányaim során, de három jogi szigorlatomból már kettő kitüntetéses... Prímási ügyész, pénzintézeti igazgató, bírói és ügyvédi vizsgálóbizottsági tag ügyvédi kamarai elnök, egyszer bukott máskor megválasztott képviselő. Esztergom úri társadalma bennem a kis adóhivatalnok fiát nem látta szívesen. Mások irigyelték sikereimet... Nehéz volt a becsület útján megmaradni, amikor felhívtak, valljak Mindszenty ellen s hogy ezt meg nem tettem, 4 év három hónapot voltam börtönben honnan anyagilag már csak mint koldus jöttem ki. Ingatlanaimat, háromféle nyugdíjamat. értékpapírjaimat elvette az állam, ingóságaim javát is ...
Nehéz évek voltak azok is amit Dömösön töltöttem a súlyos beteg Irénnel, aminek a halál vetett véget. Akkor kedves Józsi Te vetted kezedbe sorsomat szereztél nekem szép lakást egy régi jó lelkű család özvegy asszonyánál, aki azóta is békés szeretettel gondoz. Isten áldjon meg Téged feleségedben és gyermekeidben jóságodért. Nem lehet panaszom az isteni Gondviselésre... Isten áldása legyen Rajtatok és gyermekeiteken Ha elhalálozásom idején zavaros, háborús viszonyok lesznek ne fáradjatok ide. Temetésem legyen a legszegényesebb, olyan mint akit mindenéből kifosztottak .
Mázolt fekete koporsó, se szemfedel, se virág, se csokor, se harangozás és fekete draperia a falon vagy Szent Mihály lován. Polgárnak, akit 71 éves korában 4 és fel évi fogház után nem engedtek be szülővárosába... annak nem dukál több...
Temetésem legyen szegényes és kifejezése 20 éves üldözésemnek.. Csak egy pap temessen. Sirkeresztem csak feketére mázolt lécból álljon minden felirás nélkül, hisz a család minden tagja el szakadt innen, nincs akit érdekeljen a Gróh sírhalom


Gróh József 1883-1969. a fentiekben ismertetett koncepciós perben két év börtönre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték, majd két év 3 hónapot internálótáborban töltött. Kiszabadulása után, 1953-ban Dömöst jelölték ki kényszerlakhelyéül. 1965-ben költözhetett vissza Esztergomba.A Széchenyi téren az elkobzott lakóházával szemben levő lakóházban kapott egy kis lakást.



Gróh József háza, Esztergom

Kisházi Mihályt 7 évi fogházra itélte a bìróság
Kisházi Mihályról dr. Bády visszaemlékezésében írja :
letartóztatása után dr. Bády-t felkereste Müller Bernát, aki dr. Bádyn keresztül 300.-Ft-tal támogatta a bebörtönzött képviselő családját "Müller elmondta: Kisházi Mihály annak idején az üldözött zsidók mellé állt, ezért most neki is kötelessége, hogy az üldözött keresztény mellé álljon és havonkent támogassa a kereső nélkül maradt családot! Sajnos Müller Bernát nem sokáig tudta támogatni Kisháziékat, szívinfarktusban meghalt. Zsidó létére karácsonykor és húsvétkor 1000-1000 Ft-ot juttatott rajtam keresztul a feloszlatott esztergomi öreg szerzetesek és apácák részére." (Bády:A Bazilika árnyékában..)
Nagy László esztergomi plébános elmondta, hogy miután Kisházi Mihály már hazatérhetett, a tokodi bányánál kapott munka lehetőséget és ott kántorizált is egy ideig, majd Nagy Lászlo, aki ekkor Dömösön volt plébános 1968-71 között a dömösi plébánián adott neki kántori elfoglaltság Kisházi Mihaly Esztergomban hunyt el 1983-ban .

1949. május 15-én újból a szavazóurnák elé szólitják az ország népét ,,demokratikus" képviselőválasztásra. Ezen a demokratikus választáson Slachta Margit már nem indulhatott, mert a Magyar Függetlenségi Népfront nem adta meg az engedélyt, hogy indulhasson pártjával a választáson .
És megtörténtek a választások Esztergomban is. A Szabad Esztergom május 22-i számában ezt írja: ,,Esztergom népe lemosta magáról a szégyenfoltot. A szavazatok 95%-át kapta a népfront." A Magyar Dolgozók Pártjának városi és megyei vezetői köszöntötték e napon az esztergomiakat, és akkor arról nem szólt senki sem, hogy ez év februárban azon a ,,kirakatperen" milyen szégyenfoltot kapott az ország és közvetve Esztergom is. A helyi sajtó a Szabad Esztergom 1949. június 9-én megszünt Esztergomban. Attól kezdve csak az MDP megyei napilapja, a Dolgozók Lapja jelentetett meg esztergomi híreket.


Üzenetküldés
üzenet

E-mail címed:
Szöveg:











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!