Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Üzenőfal


Név:

Üzenet:





HADJÁRAT A HITOKTATÁS ELLEN

A ,,diáktüntetések" címén szervezett egyházi iskolák elleni propaganda- és rendőrhadjárat, és az egyházi egyesületek betiltása után, a hitoktatás ellen indult hadjárat .
1947. március 11-én a Kisgazdapárt és a Kommunista Pár közös értekezletén az eddig kötelező hitoktatás helyett a fakultatív hitoktatás gondolata merült fel. Másnap a parlamentben egy képviselő bejelentette, hogy a püspöki kar tudomásul fogja venni kötelező hitoktatás megszüntetését.
Keresztúry Dezső, vallás és közoktatási miniszter- akinek Mindszenty József ,a zalaegerszegi gimnáziumban hitoktatója volt- március 14-én bejelentette, hogy lemond miniszteri tisztségéről. Helyére Ortutay Gyula került, aki Szegeden a piarista gimnáziumban végezte a középiskoláit. Szegeden vol egyetemi hallgató is és Sik Sándor egyetemi tanár belső köréhez az ún. "szegedi fiatalok hoz" (Szegedi Fiatal Művészek Kollégiuma) tartozott, többek közt Radnóti Miklóssal együtt .
A hitoktatást fakultatívvá tevő parlamenti bejelentésre Mindszenty bíboros levélben tiltakozott a nemzetgyűlés elnökénél, és közölte, hogy a képviselő ,,valótlant állít, miután a püspöki kar nemcsak, hogy nem járult hozzá a tervhez, hanem következetesen állást foglalt és tiltakozott ellene."
A hercegprímás 1947, március 25-én Győrben a székesegyház Mária-kegyképe jubileumi ünnepségén, szentbeszédében így szólt a hitoktatás elleni támadásról:
” Mindannyian megnyugodtunk már abban, hogy gyermekeink vékonyabb anyagi örökséget kapnak utánunk, mint amit szüleik kaptak. De azt a szent kötelességet érezzük, hogy biztosítsuk a már élőknek és az ezután érkezőknek lelkiekben mindazt, amit mi kaptunk egykoron: Istent, a szépet, a jót és igazat, önnön lelkét, a hívó édesanyát, édesapát, az égi édesanyát, az evangéliummal és két kőtáblával tanító Egyházat és embertestvért a hitoktatáson keresztül. Akik mindezt nem akarják, azok nem szabadsággal, de ártó szándékkal kúsznak a bölcsők és az iskolapadok felé"
Majd a hit nélküli életre célozva így folytatja ,,Ugyanaz a kéz, amely szűkebbre szabja a hittan ajtaját sarkig kitárja a javítóintézetek, fogdák és fegyházak kapuit A lepecsételt hittankönyvek mihamarabb majd elburjánzó fiatal akasztófavirágokról beszélnek. Vallásszabadságot ígérni vallástalanság műveit intézményesíteni, az a képmutatás tobzódása" (Mindszenty: Hirdettem az Igét.141-142.p.)
Mivel Sík Sándor, piarista szerzetes, költő, a Vigilia főszerkesztője, ekkor az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető elnöke volt, Mindszenty József bíboros az alábbi levelet intézte hozzá:
"Illustrissime!
Ismételten kérte, figyelmeztessem, amikor többé már nyugodtan nem maradhat a Köznevelési Tanácsban.
A mostani egyházpolitikai tervek elhozták ezt az időt. Amennyiben ezeket a terveket, ahogyan a püspöki kar kívánta, nem vennék le a napirendről, nyilvánosan közreadandó nyilatkozattal állásáról mondjon le.
Nincs annak akadálya, hogy tervéről az elnököt és a tanácsot tájékoztassa .
Áldásommal vagyok .
József sk. bíboros, érsek 1947.március.1.(A százgyökerű szív.Levelek,naplók, visszaemlékezések Sík Sándor hagyatékából.Vál.és sajtó alá rend.Szabó János.Bp.Magvető,1993.292.p.)
Sík Sándor megírta volt tanítványának Ortutay Gyulának a levelet, melyben bejelenti lemondását a Köznevelési Tanácsban betöltött tisztségéről.: "Régi baráti összeköttetésünk, a nehéz időkben átélt közös élmények feleslegessé teszik, hogy Miniszter Úr előtt hangsúlyozzam a demokráciához és a szellemi szabadsághoz való meggyőződéses ragaszkodáspmat és azt, hogy e gondolkodásom nem változott és a jövőben sem fog változni. A koalíciós pártoknak a fakultatív hitoktatásra vonatkozó felfogását azonban nem tudom magamévá tenni. Igy az evvel kapcsola intézkedések lelkiismeretem szerint arra kényszerítenek, hogy levonjam meg győződésem következménye és visszavonuljak az Országos Köznevelési Tanács vezetésétől. Félre kell állnom mindenek előtt a fiatal magyar demokrácia iránti szeretetemnél fogva. Me vagyok ugyanis győződve róla, hogy a fakultatív vallástanítás ,amely újabb tömegeket idegenít el a demokráciától- annak szempontjából súlyos- félek, hogy jóvá tehetetlen ballépés. Nem vehetek részt ebben a munkában pedagógiai meg gyóződésemnél fogva sem. A laikus erkölcstant ugyanis elméleti meggondolások és tapasztalatok alapján (Forsterrel és Bergsonnal)súlyos élet- és emberismeret-hiányából fakadó végzetes pedagógia tévedésnek tartom.
De nem tehetem magamévá ezt a programot, mint hívő ember és katolikus pap sem: nem nyugodhatok bele abba, hogy nemzedék széles rétegei ki legyenek téve annak a lehetőségnek, hogy politikai befolyásolásra Isten ismerete nélkül nőjenek fel .
1947. április 15. (A százgyökerű szív.293.p.)

A nép széles tömegei sem nyugodtak bele, hogy gyermekeik politikai befolyásolásra Isten ismerete nélkül nőjenek fel. Megindult a tiltakozás a fakultatív hitoktatás bevezetése ellen .A Magyar Püspöki Kar 1947. április 12-én körlevelet adott ki, amelyben részletesen foglalkozott a kötelező hitoktatás ellen fel hozott kifogásokkal.
Országos megmozdulások történtek a hitoktatás mellett. Például Zalaegerszegen 12.000-en vettek részt a klérus szervezte úgynevezett ,,missziós" felvonuláson. Győr megyében március 25 i Mindszenty-gyúlésen (a jubileumi ünnepén M.Zs.A;)15.000 ember tüntetett az iskolai kötelez vallásoktatás mellett. - írja Balogh Sándor: Egyház és oktatás a felszabadulás után című cikkében a História 1983 5-6 számában.
Esztergomban is voltak tiltakozó megmozdulások. A Szabad Esztergom 1947. március 30-i számában írt erről:
”Aláírásokat gyűjtenek a fakultatív hitoktatás ellen Esztergomban ” címmel. Részlet a cikkből :
”A fakultatív hitoktatás bevezetése egyáltalán nem jelent vallásellenes intézkedést és nem sérti a vallásszabadságot "-védi a lap a kormány álláspontját. Majd magyarázatul hozzáfűzi:
”Franciaországban 150 éve fakultatív hitoktatás van”- Az aláírásgyűjtésről ezt írja a lap:
” Esztergomban a hét folyamán aláírásokat gyújtöttek, mely aláírások állítólag azon célból lettek gyűjtve ,hogy Mindszenty hercegprímást köszöntsék névnapja alkalmából. Természetes ennek semmi akadálya nem volna, bár kissé elkésett és méginkább szokatlan köszöntési forma. Azonban az aláírások tömege tiszta papírra ment, amelyre nem volt felül írva semmi. Tehát az aláírásokat bármely célra fel tudják használni. Megállapítást nyert, hogy ezeket az aláírásokat tulajdonképpen a fakultatív hitoktatás ellen gyűjtötték"
A város lakóinak ellenkezését személyesen is tapasztalta Ortutay Gyula miniszter úr, mikor 1947. május 18-án Esztergomba látogatott .
A helyi lap május 25-i számában ,,Ortutay kultuszminiszter nagy jelentőségu beszédet mondott Esztergomban " címmel számolt be a látogatásról. Nem hallgatva el azt sem, hogy a fakultatív hitoktatással kapcsolatban tüntetés volt a hallgatóság körében .
Dr. Bády István visszaemlékezésében ír Ortutay Gyulával történt találkozásáról - kutatásaim alapján módosítanám Bády úr visszaemlékezés kötetét, hogy nem 1948-ban járt Ortutay Esztergomban, mint ahogy írta ,,A Bazilika árnyékában című kötetében, hanem 1947-ben.
Dr. Bády István, Ortutay miniszter úr látogatásáról írja:
"...Esztergomban is igen viharos volt a hangulat, talán mondhatjuk - viharosabb is, mint máshol az országban. Ilyen légkörben jött Esztergomba Ortutay miniszter Katona Jenő újságíró, ország gyűlési képviselő barátjával együtt, mint a kisgazdapárt tagjai előadást tartani. Az előadás a belvárosi katolikus olvasókörben volt, amelyet népi nyelven ,,ökörkörnek" neveztek. (Simor János u. 63. sz. ház. A Belvárosi Olvasókör alapkövét 1914-ben tették le. M. Zs. A.) A gyűlésnek már majdnem vége volt, amikor közbekiáltásokra szóba került az egyházi iskolák államosítása is. Ortutay beszéde hangzavarba fulladt, magyarázkodásra már nem volt sem lehetősége, sem módja. A tömeg kivonult a nagy teremből. A külső bejáratnál vártam Ortutayt és Katona Jenőt; utóbbit már korábbról ismertem, egyetemista koromból, amikor még a Korunk Szava szerkesztője volt. Mi egyetemisták segítettünk neki az expediálásban 1-2 pengőert.
A várakozás közben, kinn az utcán szót ejtettünk az ál lamosításról. (iskolák államosítása terve. M.Zs.Á.) Mondom a miniszternek: látja a forró hangulatot, tehát nem volna-e okosabb és célszerűbb egy kis időre félretenni a kérdést, addig, míg a kedélyek lecsillapodnak és az emberek megnyugszanak? Ortutay azt válaszolta: ezt a kérdést vagy ajánlatot egy cukrászmester megteheti, de egy polgármester nem! Hivatkoztam korábban épp általa fitogtatott katolikus lelkiismeretére ...
A katolikus körben történt eseménynek azonban egy szomorú következménye is lett: az egyik felszólalót, Meszes Gyula Esztergom város köztiszteletben álló polgárát még hosszú évek múltán is zaklatták felszólalása és különös kiállása miatt mindaddig, míg a fentieket Ortutay tudomására nem hoztuk." (Bády: A Bazilika árnyékában .109-110.p.)
A kultuszminiszter vihart kiváltó esztergomi látogatása után” 1947. május 31-én Mindszenty prímás Ortutay Gyula kultuszminiszterhez intézett levelében a törvényekre és az egyházi autonómiára hivatkozva tiltakozik az állami tankönyvek kötelezővé tétele ellen. Kifogásolja az egyházi iskolákban használt tankönyvek felülvizsgálatát." (Katolikus Almanach II.23.p.)
A fakultatív hitoktatás ellen a református és az evangélikus eg ház is tiltakozott .Ravasz László református püspök Emlékezéseim című 1992 ben megjelent könyvében így írt erről:
"Nencsak a dunamelléki és a tiszántúli egyházkerületi tanács hozta meg a maga tiltakozó határozatát, állást foglalt ellene az ORLE és a Presbiteri Szövetség, s az Új Ember c. katolikus lapban megjelent cikkem 1947. március 2. 9. sz. 5.) azt is megmutatta hogy e kérdésben az összes keresztény egyházak egyező felfogást vallanak." (325 p.)
Ravasz László püspök a katolikus egyházza való együttműködésről biztosította Mindszenty bíborost 1946.június 24.-i találkozásukkor is.
Erről a találkozóról így írt Ravasz László püspök úr visszaemlékezésében:
(Emlékezéseim. 328-329.p.):
Elmondottam a prímásnak: olyan időket élünk, amikor a keresztyénség a maga egészében van egzisztenciálisan érdekelve. Ne egyik vagy másik egyház ügyéről van szó, hanem arról, van Krisztus egyházának létjogosultsága ebben a világban, vagy nincs? Mondottam, hogy az együttműködés külső formáit állapítsa meg ő , én a tartalmát a következőkben látom:
1. Az egyház prófétai tiszte Isten törvényeinek hirdetésében és védelmezésében. Az emberség, a szabadság, az erkölcsi felelősség igénye és oltalma .
2.Az egyház szabadsága minden következménnyel együtt. A vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényt úgy kell magyarázni, hogy az egyházaknak teljes működési szabadságot biztosít minden olyan szolgálatban, mely az egyház lényegéből, vagy történetéből következik.
3. Elismerése és biztosítása annak hogy az egyház a maga szociális szolgálatát belföldi és külföldi vonatkozásban akadálytalanul teljesíthesse. Gondoltam a külföldi segélyezés lebonyolításánál annak a helynek biztosítására, amelyet a külföldi adakozók bizalma az egyház számára kijelöl és sokszor az adakozás feltételévé tett.
4. Az iskolaügy terén az egyházi iskolák értékének elismerése és munkájának támogatása.
5. Küzdelem minden olyan kilengés ellen és egyéni kezdeményezés ellen, amely alkalmas arra, hogy a megszálló hatalom beavatkozását kihívja. Tartózkodás olyan kísérletekt mely világpolitikai bonyodalmat támaszthatna s megsemmisítené a magyarság önállóságának és függetlenségének eszmei maradékát is .
A prímás mindezt helyeselte. Az egyes pontoknál részletesen rámutatott azokra a sérelmekre, amelyek elsősorban az ő egyházát érték. Különösen kiemelte, hogy a nevére küldött nagy mennyiségű szeretetadomány feletti rendelkezési jogot átjátszották nem egyházi, sőt az egyházzal szemben ellenérzéssel viseltető tényezők kezébe. Még keserűbben panaszkodott azért, hogy az egyház rovására írt ellenforradalmi megmozdulásokban és kísérletezések mennyi az agent provocateurök (beugratók besúgók) munkája, mennyi a politikai rendőrség által kikényszerített propaganda-anyag s mennyi a tudatos rosszhiszeműséggel felhasznált egyházellenes politikai hadjárat. Megneveztük megbízottjainkat. Külön menetelünk, álláspontunkat külön és szabadon fejezzük ki és esetleg közös fel fogásunknak azonos tartalommal adunk kifejezést. Én szóvivőnek Lázár Andort (a Dunamelléki Református Egyházkerület 1945 1948 közötti főgondnokát) neveztem meg.
Ravasz László püspök látogatását Mindszenty bíboros augusztus 18-án viszonozta a püspök Kálvin téri hivatalában. Emlékirataiban Mindszenty bíboros ezt írja erről a látogatás ról :
,,Megbeszéltük az ország és egyházaink fenyegetett helyzetét Teljesen közös véleményen voltunk és a leghatározottabban visszautasítottuk a kommunisták kultúrpolitikai törekvéseit. Tárgyaltunk a védekezés módozatairól és elhatároztuk, hogy bátorítjuk és támogatjuk a nemzeti érzésű politikusokat. Jólesett, hogy Ravasz püspök értékelte a katolikus Szülők Szövetségének tevékenységét." (125. p.)

Az egyházi iskolák ellen tett lépéseket országos felháborodás fogadta, a ,,diáktüntetések" és a vallásos egyesületek betiltása után a hitoktatás fakultatívvá tételét fogadó aláírásgyűjtések hatására és tekintettel a közelgő 1947. augusztusi nemzetgyűlési választásokra, átmenetileg levették a napirendről a hitoktatás fakultatívvá tételét. Majd az egyházi iskolák államosítását követően 1949. május 1-jével rendeletileg fakultatívvá tették a hitoktatást. Akkor már Ravasz László református püspök sem volt a hivatalában, és Mindszenty bíborost bebörtönözték

Ravasz László református püspök>br>










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!