Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Üzenőfal


Név:

Üzenet:





HARC AZ IFJÚSÁGÉRT
"A DIÁKOSSZEESKÜVÉSEK


HARC AZ IFJÚSAGÉRT

Ebben a fejezetben együtt kívánom tárgyalni az egyházi iskolák és katolikus társadalmi hitoktatás történetét, 1945 szervezetek, a től az 1948-as államosításig .
A katolikus egyházi és oktatási intézmények történetét ismertetném röviden Beke Margit tanulmánya alapján, amely a Ka tolikus Almanach 1988-ban kiadott kötetében jelent meg .
A katolikus oktatás nevelésügy és annak szervezete fokozatosan fejlődött ki a második világháború végéig ismert formájába.Az egyházi legfelsőbb hatóság, a püspöki kar illetve a Katolikus Iskolai Hatóság, melynek véleményező és tanácsadó szerve a Katolikus Tanügyi Tanács. E Tanács a XX. század elején már létezett és folyamatosan nyerte el 1940-ben végleges szervezeti formáját.
A Katolikus Tanügyi Tanács 1944 végétől 1945 őszéig szüneteltette működését, a Katolikus Iskolai Főhatóság is átmenetileg szünetelt 1944 márciustól. A második világháború után az első ülését a Katolikus Iskolai Főhatóság 1945. május 25-én tar totta meg, ekkor a prímási széküresedés miatt Grősz József volt az elnök. Az elnöki tisztséget később Mindszenty József esztergomi érsekké történt kinevezése után átveszi tőle.
1946 január 12-én kelt levelében a prímás elrendeli a Katolikus Tanügyi Tanácsnak a Katolikus Iskolai Főhatóságba való beolvasztását .
A katolikus oktatás lapja a Katolikus Tanügyi Közlöny volt megjelenéséhez még 1946 nyarán kértek engedélyt, de ezt még 1947-ben sem kapták meg.
A Katolikus Tanügyi Főigazgatóság tevékenysége 1948-ban teljesen megváltozott. Múködése kizárólag a hitoktatásra szorítkozott, az egyházi iskolák államosítása után. Igy megszűnt a katolikus iskolák autonómiája ,amely kiterjedt az oktatás nyelvére, a tanárok szabad megválasztására, tantervre, tankönyvkiadásra, az iskola közvetlen felügyeletére ,a tanszemélyzet fegyelmi szabályzatának megállapítására. 1945 után erőteljes iskolareform indult meg. Még 1945-ben megalakult az Országos Köznevelési Tanács melynek elnöke Szent Györgyi Albert volt, ügyvezető elnöke pedig Sík Sándor.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány új iskolatípus felállítását ren- delte el, az általános iskola bevezetésével .
Majd a kultuszminisztérium elrendelte, hogy ahol egy község- ben állami és egyházi iskola is van, az iskolafenntartók számának csökkentésére való hivatkozással hozzák létre az egységes állami iskolát. (1946-ban) Megindult a támadás az egyház és az egyházi iskolák ellen.

A DIÁKÖSSZEESKÜVÉSEK

Mint korábban is írtam, a parlament 1945. március 1-jén meg- szavazta a kommunisták által benyújtott, köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatot. Ez a törvény szovjet minta készült és a köztársaság védelme címén bárki ellen eljárást lehet indítani. Ezért is kapta a hóhér törvény" melléknevet .
A politikai rendőrség ezzel szabad kezet kapott .
Ezt követően a belügyminiszter Rajk László, a középiskolákban házkutatásokat. Természetesen egyházi fenntartású rendelt el középiskolákban .
A rendőrség bejelentés nélkül szállt ki és tanítás közben osztályról osztályra vizsgálta át a tanulók táskáját, füzeteit, vagy motozta zsebeiket. A razzia végén magukkal vittek 10-15 diákot és egy-két napot fogva tartották őket. Fenyegetésekkel veréssel, kínzással aláírattak velük kihallgatási jegyzőkönyveket, amelyekben vádak sora szerzetes tanáraik és hitoktatóik ellen összeállított vádak sorakoztak. A tanintézetekben a rendőrök éjjelente pisztolyokat, puskákat töltényeket rejtettek el,amelyeket másnap az igazgató jelenlétében "találtak meg "és mutattak fel, mint a diák összesküvés bűnjeleit. A sajtó a diákösszeesküvésekről, mint a reakciós tanerők működésének káros eredményéről számolt be és természetesen erélyes rendszabályokat követelt a ,,reakció fészkei" az egyházi iskolák ellen. (Mindszenty: Emlékirataim 120 p.)

Esztergomban is volt ilyen "diák összeesküvés". Erről számolt be a Szabad Esztergom 1946 ápr. 28-án
,,Gránátot rejtegetnek az esztergomi diákok”
”Esztergomban is gránátot rejtegetnek a diákok. Az állam rendőrség esztergomi kapitányságának politikai osztálya letartóztatta P. Szólás Ambrust, az esztergomi Szent Antal gimnázium tanárát, aki a diákok előtt Szálasit zseninek állította és Kossuth Lajoshoz hasonlította, ugyanakkor a magyar államférfiak Moszkvába való utazásakor olyan kijelentéseket tett, amely a demokrácia védelméről szóló törvénybe ütközik. A tanulókat ellen forradalmi kijelentéseivel ellenforradalmi hangulatra késztette s így azok az internátusban kézigránátokat rejtegettek. Erről tudomása volt P. Szólás tanárnak is. "

A hercegprímás az első eset után azonnal kérte a katolikus főigazgatóságot, hogy minden esetet vizsgáltasson meg. Ebben Keresztúry Dezső közoktatásügyi miniszter is segítséget adott
1946 május 4-én Püspökkari körlevél a katolikus iskolák ügyében tárgyalta az iskolákat érintő kérdéseket és figyelmeztettek iskolákat fenyegető veszélyre. ( Egyházam és hazám.Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei I.1945-1946.Összegyűjt. és jegyz.Beke Margit.Esztergom,1991.91-97.p.)
Komárom-Esztergom megye főispánja dr. Szőke Pál átiratban kérte a Budapest-vidéki Tankerületi Főigazgatót, hogy a területén működő iskolákban a tanuló ifjúságot fokozottabban ellenőrizze .(Szabad Esztergom.Társadalmi és politikai hetilap.Szerk.Muzslai Zsitva János.2. évf.1946. május.12.)
Az egyház a katolikus főhatóság vizsgálatát közre is adta :
"A katolikus iskolák ellen megjelent sorozatos támadások kapcsán - legtöbb esetben azonban már a közleményeket pár nappal megelőzően - a hivatalos vizsgálat mindenütt azonnal megindult. Eddig öt esetben a vizsgálat befejezést is nyert és pedig az esztergomi Bencés, a keszthelyi Premontrei, a nagykanizsai Piarista, a pécsi Ciszterci és a váci Piarista gimnáziumban. A vádak legtöbb esetben alaptalanoknak bizonyultak." (Mindszenty:Emlékirataim.122.,p.)
Az esztergomi esetben a helyi lap beszámolt a népbírósági tár gyalásról. 1946 június 2-án
”Páter Szólás Ambrus elhagyta a csuhát, otthagyta a fegyházat és megszökött a rendházból" címmel
”A múlt pénteken tárgyalta a népbíróság P. Szólás Ambrus szerzetestanár háborús, népellenes bűnügyet.... Páter Szólás tehát bekerült a rendőrségi börtönbe, majd a népügyészség fegyházába .Itt úgy látszik szerencséje volt, mert meglepően gyorsan tárgyalásra került bűnügye. A szerencse a népbíróság előtt sem hagyta el. Felmentették ."
Ezután tájékoztat a lap arról, hogy Pater Szólás nem szerzetesi hanem civil ruhában hagyta el a felmentő ítélet után fegyházat A rendházba rövid időre bement, majd elhagyta a várost. Páter Szólás sorsa felől érdeklődtem P. Reisz Pál atyánál, az esztergomi Temesvári Pelbárt gimnázium (a volt Szent Antal gimnázium) igazgatójánál.
P. Reisz Pál elmondta, hogy a felmentő itélet után Páter Szólás nak titokban tudomására hozták, hogy a kapuban várják a politi- kai rendőrség emberei. Ezért öltözött át civil ruhába és üldözóit megtévesztve sikerült eljutni a rendházba, ahol gyorsan elköszönt és elmenekült a városból.
Mire a politikai rendőrség a rend házban is kereste őt, már nem volt Esztergomban.
Az országból is elmenekült Bolíviába, ahol míg egészsége bírta missziós tevékenységet folytatott . Majd Ausztriába ment és ott a volt magyar területen Kismartonban élt a rendházban, ahol háznagyként hunyt el Reisz Pál atya Kismartonban járva a sírját is felkereste











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!