Bejelentés


Mindszenty bíboros emlékek tükr Mindszenty bíboros élete és kora


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.








Keresés a honlapon



Üzenőfal


Név:

Üzenet:








1947 ÉVI VÁLASZTÁSOK ESZTERGOMI MEGLEPETÉSSEL

A Kisgazdapárt többségének parlamenti lecsökkentése után a kommunisták tetszésük szerint szavazhattak.Igy azt, hogy 1947 augusztus 31 én új nemzetgyűlési választást tartsanak. Ez a választás később" kékcédulás "választás néven került be a történelembe, mint a választási csalással elért győzelem szép példája.
Mindszenty bíboros Emlékiratainak 179-181. lapjain ír erről választásról .
A kommunisták a kisgazdáktól már nem tartottak, hiszen lejáratták a pártot a hazugságokkal Nagy ellenfél volt viszont a Sulyok Dezső vezette Szabadság párt, amelyet várhatóan az Egyház is támogatott. A párt lapja, Holnap, 300.000 példányban jelent meg. Az ellenfél elintézésének azt a módját választották a kommunisták, hogy közvetlen választás előtt feloszlatták a pártot.
Sulyok Dezső, hogy a tömeges letartóztatásokat elkerülje eleget tett a kommunisták követelésének, és feloszlatta a pártot .Később maguk a kommunisták az "oszd meg és uralkodj" elve követve, maguk gondoskodtak arról, hogy sok kis ellenzéki párt induljon a választáson, és így az óriási tömegú ellenzék szavazatai szétforgácsolták.
A marxista pártok viszont a kommunisták kezdeményezésére kommunisták kezdeményezésére választási szövetségbe tömörültek ,pártszövetségbe kényszerítve a Kisgazdapártot is. Ezzel a lépéssel a kisgazdákat támogató kommunista ellenes szavazókat is megnyerték.
Tehát a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Kisgazdapárt megalakította a Magyar Függetlenségi Frontot.
Programjukat 1947. július 30-án tették közzé, és abban az alábbi ígéreteket tették:
közösen biztosítják a vallásszabadságot
közösen őrködnek a magyar nemzeti és állami függetlenség fölött
közösen utasítanak vissza minden idegen beavatkozást Magyarország belügyeibe
közösen vállalják a magán kezdeményezés szabadságának, és a munkából eredő magántulajdonnak a védelmét
mindent elkövetnek a választási szabadság tisztasága érdekében
Ez utóbbi mondathoz idézném Vas Zoltánt, a História 1980. 3.számában megjelent írásából.
"Vállaltam...Állami Nyomdában a kék cédulák... illegális nyomtatását. 100000 - et kinyomtattunk. 1947. augusztus 31-én több tízezer kommunista indult a ,,kékcédulás-hadjáratra". Legális szavazatukat leadták,... ezután... több választási körzetben szavaztak illegálisan... Már kora délelőtt a budapesti választás körzetben rájöttek a KP. kékcédulás manővereire..." (Vas Zoltán: Az MKP és az 1947-es választások.IN:História.1980.3.sz.17.p.)
A kommunista párt a többi ígéretét is úgy tartotta be, mint a választás tisztaságára vonatkozót ....
Egyébként, a választási botránnyal kapcsolatban Rákosi Mátyás csak annyit mondott: túléljük. Igaza lett!
A Magyar Püspöki Kar az 1947-es választásokkal kapcsolatban július 25-én az alábbi rövid nyilatkozatot adta ki:
,,Behatóan mérlegelve a közelgő választásokkal kapcsolatban a jelen politikai helyzetet, és a megnyilatkozás lehetőségeit, a Magyar Katolikus Püspöki Kar megállapítja, hogy bármiféle pártnak kifejezett támogatásától tartózkodni kényszerül. Híveinek azonban lelkére köti, hogy választójogukat, amennyiben azt a módosított törvény meghagyta, lelkiismereti felelősségük átérzésével gyakorolják ...
A Magyar Püspöki Kar kéri Istent, adja meg a segítségét magyar népünknek a haza és nemzet ezen válságos időszakában." (Mindszenty:Emlékirataim.181.p.)

A Magyar Kommunista Párt is megpróbálta Isten segítségét is megnyerni a választáshoz.
A Magyar Fórum 1994. március 5-i számában Kékcédula és szájbarúgás címmel jelent meg írás, amelyből a 47-es választásokra vonatkozó részt kiemelném

,,1947. augusztus 15-16-17-én megtartott csongrádi Mária napok alkalmából A Magyar Kommunista Párt emléklapot osztogatott a résztvevőknek, az egyik oldalán három választási jel mondatával: ,,3 éves terv nélkül nincs magyar jólét! - Hit nélkül nem valósul meg a hároméves terv!" - "Adjunk hitet és nagyobb darab kenyeret minden magyarnak! "
A másik oldalon a Boldogasszony Anyánk kottájával és két versszakának szövegével.Szeretettel adták emlékül az ősi vallásos éneket.
Majd biztos, ami biztos alapon készítettek százezer db hamis szavazócédulát, aminek felhasználásával 102 képviselőjüket juttat ták be a parlamentbe, és így többségbe kerültek .
Esztergomban azonban nem sikerült még csalással sem győzniük! A Szabad Esztergom 1947. augusztus 3-án írja: "A Katolikus Néppárt megkezdte a tagtoborzást Esztergomban "
Ez a Katolikus Néppárt nevű szervezet úgy vélem sajtóhiba , ugyanis Esztergomban a KNT azaz a Keresztény Női Tábor nevű párt jutott jelentős politikai szerephez .
"A Slachta Margit vezette Keresztény Női Tábor 11.360 választó közül 6987 szavazatot kapott. A Kommunista Párt 1.622 szavazatot kapott, a Szociáldemokrata Párt 1.529, a Kisgazdapárt a Független Magyar Demokrata Párt 303, a Polgári Demokrata Párt 185, Nemzeti Parasztpárt 173, a Radikális Párt 68 a szavazatot kapott." (Esztergom 1945-1975.Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből.Esztergom,1979.35.p.)

A helyi lap, mint a Nemzeti Parasztpárt lapja, szeptember 7-i A választás kommentárjaként számában azzal foglalkozik, hogy annak ellenére, hogy Veres Péter annyi jót tett a városnak, a Nemzeti Parasztpárt mélyen alul maradt .
Valóban, Bády István visszaemlékezéseiben is utal többször arra, hogy Veres Péter újjáépítési minisztersége idején szívén viselte a város sorsát .A Prímási székháznál levő dunai kishíd megépítéséhez is külön kiutalt 600.000- Ft-ot. A Simor kórház újjáépítéséhez is sok segít séget adott. Veres Péter többször járt Esztergomban, az egyik látogatásáról, amikor a Bazilikát akarta megnézni - így őrzi az emléket dr. Bády István:
"Elmondtam neki, hogy a Bazilika igen sokat szenvedett a háború alatt, állandó tűzben volt, és a szakértők szerint 40 ezer belövést kapott .
A Főszékesegyházon egyetlen ép ablak nem volt, a hatalmas kupola szitává lőve.
Falai azonban a maguk 3 - 17m-es vastagságával ellenálltak, csak a sérülés nyomait viselték. Egyszóval a Bazilika külső és belső mivolta lehangoló volt. Úgy vélem később megindult államsegélyekhez az újjáépítési miniszter helyszíni szemléje is hozzájárult. Amikor a Bazilika északi oldalához érkeztünk, átnéztünk Párkányra is. Körbemutattam a túlsó félre és azt mondtam: Péter bátyám, amit odaát látsz, az mind magyar volt. Péter bácsi erre halkan azt mondja: ,,Magyar is lesz, öcsém!" Még a könnyem is kicsordult.
Muzslai Zsitva, az újságíró, másnap szerencsére elhozta nekem a Szabad Esztergomnak a kefelenyomatát, amelynek első lapján ez állt: ,,Veres Péter nyilatkozott Esztergom város polgármesterének hogy Felvidék ismét magyar lesz" Természetesen Muzslait figyelmeztettem, hogy ilyen cikk megjelenésére ne is gondoljon, mert ez súlyos politikai bonyodalmat kavarna. Néhány hónap múlva Veres Pétert az újjáépítési minisztériumban kerestem fel a kis-dunai híd felépítése miatt. Ekkor kaptuk a 600.000 Forintot A híd elkészült, 1948. december 5-én avattuk fe ünnepség keretében. Ebből az alkalomból egy nem mindennapi levelet kaptam." (Bády: A Bazilika árnyékában.78-79.p.)


Kossuth híd
{A Vízivárost és a sziget északi csúcsát híd kötötte össze. A mai Kossuth híd helyén 1897-ben készült el a hercegprímásról elnevezett vasszerkezetű Kolos híd egy középkor óta ott álló fahíd vonalában. Nevét a városért sokat tett hercegprímásról, Vaszary Kolosról ,a Kolos nevet kapta, aki a Mária Valéria híd építéséhez is nagy összeggel hozzájárult. Férfi keresztnevekről szokatlan dolog volt egy hidat elnevezni, azonban egyházi személyről lévén szó, az elnevezés érthető. A régi és az új híd gyakorlatilag megegyeztek egymással. Átadására 1897. december 20-án került sor ünnepség nélkül.Az első, mintegy 40 méter nyílású, alsópályás, rácsos hidat, mint Esztergom többi hídját 1944 decemberében felrobbantotta a visszavonuló német hadsereg.
Az új, dr. Menyhárd István által tervezett híd egy felsőpályás, csuklós, rácsos acélszerkezetű ívhíd volt. Az újjáépítésre 1948-ban került sor, ekkor már a Kossuth híd nevet kapta. Átadására december 5-én került sor. Egyúttal egy emlékművet is felavattak Kossuth Lajosnak , ahol a városban partra szállt 1848-ban. Az új híd szélesebb lett. A Kossuth híd ma korlátozott teherbírású. Csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgál. A híd végében áll Erzsébet királyné szobra.}

Dr. Bády István polgármester úrnak
Esztergom

8494/1948. sz .

Polgármester Úr!
A háború pusztításának áldozatul esett esztergomi Kis-Duna- híd elkészült, és a forgalomnak átadták .
Ebből az alkalomból főpásztori örömömnek adok kifejezést ,hogy a mérnöki tudomány és a magyar munkás építő, szorgalmas munkája segítségével ez a híd elkészült, szolgálja a közérdeket. Én aki imádsággal kísértem a szép munkát, örülök annak is, hogy annyi és annyi családnak juttatott a hídépítés tisztes kenyérkereseti alkalmat. Adja Isten, hogy többé ne árthasson a hídnak a háború pusztítása, hanem az Úr békéje legyen osztályrésze velünk együtt.
Fogadja Polgármester Ur őszinte tiszteletemet.
Esztergom,1948.december hó 6.
Mindszenty József
biboros, hercegprímás, esztergomi érsek


E kitérő után, amelyben Mindszenty bíborossal együtt felvillant Veres Péter alakja is, a meglepetést okozó választásra visszatérnék .
A MKP esztergomi szervezete, amelynek félelmetes egyénisége volt Steiner László, megdöbbenéssel vette tudomásul a peldatlan győzelmet .
A KNT összesen öt képviselőt tudott a parlamentbe küldeni, ebből kettőt Esztergomból .
Úgy vélem, Esztergom városa ekkor Mindszenty bíboros melletti kiállását jelezte. Esztergomban valóban demokratikus választás történt 1947-ben, talán az egyetlen az egész országban.
A Slachta-párti győzelem alapján Esztergomból dr. Gróh József és Kisházi Mihály került a parlamentbe.

Dr. Gróh József ügyvéd, köztiszteletben álló személy volt a városban. Pénzintézeti igazgató és érseki jogtanácsos. 1944-ben kiállt az üldözöttek mellett, közreműködött a Serédi hercegprímás által a zsidó- üldözést, elítélő, pásztorlevél, kiadásának előkészítésében. Előbb a Kisgazdapart tagja, majd egy katolikus párt létrehozását szorgalmazza. 1947 augusztusában csatlakozik a Slachta Margit vezette Keresztény Női Táborhoz, és a választás után képviselői mandátumhoz jutott.
Nevét mai napig is őrzi a Széchenyi téren álló Gróh- ház, amelyet 1911-ben vett meg és testvére Gróh István képzőművész szakszerű segítségével felújíttatta az épületet. Mindszenty bíboros letartóztatása után őt kérte védőül, de nem lehetett. Gróh Józsefnek is elő volt már akkor készítve a vád lottak padja!
Kisházi Mihály tanár volt az érseki tanítóképző gyakorló is 20lájában, és vezetője a helyi Szívgárda hitbuzgalmi egyesületnek. Könyveket is írt .
Az esztergomi Főszékesegyházi könyvtár 51.580 szám alatt őrzi Kisházi Mihály: Szívgárda vezetés segédkönyve című könyvét, amely 1943-ban jelent meg Esztergomban .1944-ben, szintén Esztergomban, Róthnagel Gábor kiadásában jelent meg a Több telik tőlem.Történetek a Szívgárdisták számára című kötete.Az Evangélium címú hitszónoklati és lelkipásztori folyóirat 1944. május 1-jei számában olvastam ismertető kritikát, amelyből csak egy mondatot idéznék :
"A színes, élvezetes történetek könnyedén folynak a szerző tollából, a tanulságok nem erőltetettek, és így biztosan nagy hatás sal lesznek a gyermeklelkekre "
E, két kiváló ember sorsa. összefonódott Mindszenty bíboros éval, és a meghurcoltatásban is osztozniuk kellett.
A Szabad Esztergom 1947. szeptember 30-i számában közli: "Slachta Margit Esztergomba költözött. A Keresztény Női Tábor öt országgyűlési képviselője közül három lakik immár Esztergomban "
Slachta Margit 1884-ben született Kassán. A Farkas Edit alapította Szociális Missziótársulat tagja. A Károlyi-kormány idején a keresztény-szociális nők tömörüléséből nőtt ki a Keresztény Női Tábor. Ez a tábor juttatta őt képviselői mandátumhoz, és 1920-ban ő volt az első női képviselő a parlamentben. Később átmenetileg visszavonult a parlamenti életből, mert a Szociális Missziótársulatból kiválva megalapította a Szociális Testvérek Társaságát. Újságjuk a Lélek Szava, amelyet Slachta Margit szerkesztett.
A zsidóüldözések idején a Szociális Testvérek Társasága men tette az üldözötteket. A mentés során Salkaházi Sára szociális testvér és Bernovits Vilma hitoktató is a nyilasok áldozata lett 1944. december 27-én hurcolták el őket a Bokréta utcai leányotthonból zsidók bújtatásáért. Feltehetőleg még aznap a Dunaparton kivégezték őket. (Hetényi:Akiket üldöztek az igazságért. 445.p.)
Esztergomban is éltek Szociális Testvérek, akik Mészáros János őrkanonokot, az esztergomi Hittudományi Főiskola prodirektorát ápolták súlyos betegségében. Miután a kanonok úr a Társaság pesti házába költözött, esztergomi lakása, az esztergomi területet ellátó nővérekre maradt. Itt élt Gerstner Helga testvér, Esztergom vármegye szociális gondozója. Itt lakott időnként Slachta Margit is, aki mint országgyűlési képviselő 1945-ben is a nemzetgyűlés tagja volt.(Mona Ilona szociális testvér közlése 1993~94-ben a könyv írásakor)
~ Az 1947. április 17-i Nemzetgyúlésen elmondott beszédében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy hol volt, és mit tett az Egyház az embertelenség időszakában 1939-1944-ig. Ekkor hangzott el a beszéd végén Parragi György párton kívüli képviselő felkiáltása:" Egyetlen férfi a nemzetgyúlésben" (A lélek szava 1994/2 melléklete.)
Valóban nagyon keményen kiállt az Egyház és a hívek érdekében a parlamentben, az 1947. augusztusi választás után is.
Ekkor kétszer fél évre kitiltják őt a parlamentből. Először azért, mert az Egyesült Nemzetektől bizottság kiküldését kérte, hogy a Magyarországon elhatalmasodó vallásüldözést vizsgálják ki. Erről a Szabad Esztergom is írt 1948. január 18-i számában ,,Slachta Margit újabb merénylete a demokrácia ellen" címmel. Másodszor azért tiltották ki, mert amikor az iskolák államosítását a Tisztelt Ház megszavazta, a Himnusz alatt ülve maradt.
Ezekben az időkben bujkálnia is kellett, így Esztergomba vonult vissza, és itt volt két képviselője is a pártjának. 1949-ben, mivel nem kapott útlevelet, a zöld határt átlépve távozott az országból. Búcsúlevelében írta: ,,Ti tudjátok, hogy sohasem akartam disszidálni. Most sem olyan értelemben megyek, hogy disszidálni akarnék. Miután a Népfront Országos Központja nem adta meg a május 15-i választásokban való részvételt, így megszűnt az a lehetőség, hogy mint keresztény ellenzék szolgáljam a hazát." (Kulics Ágnes-Tölgyesi Ágnes: ....evilágbòl...Bp.Gondolat,1989.34.p.)
A Szociális Testvérek Társaságának, Stockholmban, Torontóban, Montrealban, és Buffalóban is vannak házaik. Slachta Margit Buffalóban élt tovább, és hunyt el 1974-ben .
Esztergom a magyar Sion volt 1947-ben is, a kommunisták csalással szerzett hatalma itt megtört. Méltó városa volt az 1947 ben meghirdetett Boldogasszony Éve megnyitójának


Üzenetküldés
üzenet

E-mail címed:
Szöveg:











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!